József Attila és Illyés Gyula mellett egy harmadik költőnket is megihlette az eszményi szépségű múzsa, több évtizedes titokra derült fény
Olvass tovább...
Mai szemmel nézve igencsak kézenfekvő oka volt annak, hogy épp József Attila születésnapját választották a költészet napja dátumának.
A mai napon, április 11-én ünnepeljük a költészet napját Magyarországon, ami egybeesik legnagyobb költőnk József Attila születésnapjával. De miért éppen az ő születésének dátumát választották ki ehhez a neves naphoz? Erre keressük most a választ!
Az irodalombarát olvasóközönség a költészet napját egészen pontosan 60 évvel ezelőtt, 1964 április 11-én, ünnepelte először a költészet napját. A dolognak pedig az akkori politikai rendszerből kifolyólag természetesen munkásmozgalmi eredete volt. A hatalom ugyanis igyekezett az akkor munkásköltőként kanonizált József Attila születésnapját ily módon rögzíteni a köztudatban.
Olvass tovább...
Érdekesség ugyanakkor, hogy pont ugyanezen a napon, április 11-én született egy szintén kiváló író, Márai Sándor is, de az ő személye és munkássága ekkor igen távol állt a hivatalos kánontól.
A költészet napja bevezetéséhez a magyar kultúrpolitika számára a Szovjetunió szolgált mintául, ott ugyanis már 1955 óta létezett a költészet napja (gyeny poezii).
A dolog azonban - mint ahogy az Azonnali írja erről szóló cikkében - nem meglepő. hiszen a munkásmozgalom a kezdetektől fogva kihasználta a művészetekben rejlő propaganda lehetőségét, melyek közül az egyik legolcsóbb az éneklés mellett a versolvasás volt.
Jó 8 évvel korábban 1956 júniusában az ünnepi könyvhéten már volt ilyen jellegű kezdeményezés, de a forradalom utáni megtorlás évei ezt a hagyományt is elnémították. Öt évvel később azonban a könyvhéten ismét volt egy költészeti tematikájú nap, majd az Írószövetség javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban hozott végleges döntést az ünnepnapról.
Végül a költő születésének 59. évfordulóján, 1964-ben vezették be kétnapos rendezvénysorozattal április 10-11-én a költészet napját. Tartalma pedig a kornak megfelelően erősen a munkásmozgalmi lírára fókuszált. Szerencsére azonban az idők során azonban szerencsére sikerült levetkőzni az osztályharcos jelleget, a hetvenes évektől kezdődően pedig a színvonalas programok, előadássorozatok pedig valóban saját arculatot tudtak kölcsönözni a költészet napjának.
Ha még ennél is többet szeretnél megtudni a költészet napja eredetéről nézd meg az alábbi videót is!
Olvass tovább...