promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A pártállami kultúrpolitika sajátította ki József Attila emlékezetét: fény derült a költészet napja bizarrnak tűnő eredetére

A pártállami kultúrpolitika sajátította ki József Attila emlékezetét: fény derült a költészet napja bizarrnak tűnő eredetére

Borítókép:  Profimedia/Illusztráció
Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc
Promotions

Mai szemmel nézve igencsak kézenfekvő oka volt annak, hogy épp József Attila születésnapját választották a költészet napja dátumának.

A mai napon, április 11-én ünnepeljük a költészet napját Magyarországon, ami egybeesik legnagyobb költőnk József Attila születésnapjával. De miért éppen az ő születésének dátumát választották ki ehhez a neves naphoz? Erre keressük most a választ!

Az irodalombarát olvasóközönség a költészet napját egészen pontosan 60 évvel ezelőtt, 1964 április 11-én, ünnepelte először  a költészet napját. A dolognak pedig az akkori politikai rendszerből kifolyólag természetesen munkásmozgalmi eredete volt. A hatalom ugyanis igyekezett az akkor munkásköltőként kanonizált József Attila születésnapját ily módon rögzíteni a köztudatban.

Érdekesség ugyanakkor, hogy pont ugyanezen a napon, április 11-én született egy szintén kiváló író, Márai Sándor is, de az ő személye és munkássága ekkor igen távol állt a hivatalos kánontól.

A költészet napja bevezetéséhez a magyar kultúrpolitika számára a Szovjetunió szolgált mintául, ott ugyanis már 1955 óta létezett a költészet napja (gyeny poezii).

A dolog azonban - mint ahogy az Azonnali írja erről szóló cikkében - nem meglepő. hiszen a munkásmozgalom a kezdetektől fogva kihasználta a művészetekben rejlő propaganda lehetőségét, melyek közül az egyik legolcsóbb az éneklés mellett a versolvasás volt.

Jó 8 évvel korábban 1956 júniusában az ünnepi könyvhéten már volt ilyen jellegű kezdeményezés, de a forradalom utáni megtorlás évei ezt a hagyományt is elnémították. Öt évvel később azonban a könyvhéten ismét volt egy költészeti tematikájú nap, majd az Írószövetség javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban hozott végleges döntést az ünnepnapról.

Végül a költő születésének 59. évfordulóján, 1964-ben vezették be kétnapos rendezvénysorozattal április 10-11-én a költészet napját. Tartalma pedig a kornak megfelelően erősen a munkásmozgalmi lírára fókuszált. Szerencsére azonban az idők során azonban szerencsére sikerült levetkőzni az osztályharcos jelleget, a hetvenes évektől kezdődően pedig a színvonalas programok, előadássorozatok pedig valóban saját arculatot tudtak kölcsönözni a költészet napjának.

Ha még ennél is többet szeretnél megtudni a költészet napja eredetéről nézd meg az alábbi videót is!