A Vatikánban találták meg Mátyás király kincsét, ez igazi világszenzáció

Nem csak a legendák tartják a víz felett Mátyás király hírnevét. Az egyre erősödő közhiedelemmel ellentétben a Hunyadi-dinasztia első, és egyben utolsó uralkodója valóban jelentős királya volt hazánknak. A pénzügyek és a haderő mellett a kultúrát is a markában tartotta, és komoly mértékben járult hozzá a humanizmus hazai elterjedéséhez, a reneszánsz kivirágzásához.

A fiatal Mátyás is már egy kitanult, kulturált ember volt, akinek személyiségéhez sokat hozzátett a családi jó barát, Vitéz János humanizmusa, amely elv világéletében közel állt a majdani királyhoz is. A legendás király rövid élete (mint ismert, csak 47 évet élt) utolsó szakaszában Aragóniai Beatrix, olasz előkelő hölgyemény férje lett.

Az arával pedig még több tudás, kultúra, művészet költözött a Budai Várba.

Beatrix ugyanis tudósokat, művészeket hozatott magával szerte Itáliából, hogy velük terjesszék a reneszánsz nézeteken túl a még fontosabb humanizmust. Ennek hatására Mátyás is felismerte, hogy igenis fontos küldetése van a Magyar Királyság, és nem csak a Hunyadi-dinasztia fennmaradását illetően. Ennek hatására erősen felszaporította saját könyvtári állományát, és egy komplett szakembergárda foglalkozott a corvinák begyűjtésével, csoportosításával.

A 15 . században keletkezett könyvgyűjtemény nem csak akkor íródott. Mátyás számos, idegen nyelvű kiadványt restauráltatott, íratott újra. Számos corvina készült eredetileg héber, görög vagy latin nyelven, hogy aztán gazdagítsák Európa legnagyobb, Itálián kívüli könyvtárát.

Mátyás király gyűjteménye a halála után még hosszú ideig, gyakorlatilag az ország három részre szakadásáig egyben maradt. A corvinák darabszámát valamivel többre, mint 2000-re becsülik. Ám egyes szakértők szerint akár a 2500 egyedi darabot is megközelíthette Mátyás tragikus végzete idején. Állítólag ekkor több darab is félbemaradt a megrendelő elhalálozása miatt, illetve a már kész darabokat sem szállították el a Magyar Királyságba. Mire 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, már megkopott a corvinák alkotta gyűjtemény, ám eztán jött a pokol a felbecsülhetetlen értékű kincsek számára.

Az Oszmán Birodalom szabályosan kifosztotta az elfoglalt területeket, így természetesen a Corvinák hatalmas mennyiségét hurcolták magukkal az anyaországukba. Rengeteg kötet hányódott török isztambuli levéltárakban, és csak később sikerült néhányat visszaszerezni belőlük Kossuth Lajosék küldöttségének köszönhetően, már jóval az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően.

Ma hivatalosan mindössze 55 darab Mátyás király féle corvina található Magyarországon.

Világszerte több tucat országban őriznek egy-egy példányt vagy akár számos darabot is. Sajnos a gyűjtők, tulajdonosok nem minden esetben tudják azt, hogy mekkora értéken ücsörögnek. Pedig a magyar kutatók garmadája szeretné digitalizálni az összes corvinát, amit csak el lehet érni.

Érdekesség, hogy még a Vatikánban is őriznek 12 darab corvinát, amelyek közül volt már olyan, amelyet átszállítottak a pápai államból Budapestre egy-egy kiállítás erejéig.