promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A NASA marsjárója váratlan dolognak ütközött, hihetetlen felfedezést tett

A NASA marsjárója váratlan dolognak ütközött, hihetetlen felfedezést tett

Borítókép:  Freepik
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

Egy hétköznapinak induló felfedezés közben a Curiosity marsjárója véletlenül összezúzott egy sziklát a Marson, ám a benne lapuló sárga anyag hamar az év egyik legnagyobb csillagászati rejtélyévé vált.

A NASA marsjárója váratlan dolognak ütközött, hihetetlen felfedezést tett

A Curiosity marsjáró a NASA egyik legambiciózusabb küldetésének főszereplője, amely már több mint egy évtizede rója a Mars felszínét, kutatva a világűrben keringő bolygó múltját és geológiai rejtélyeit. Az űrkutatás egyik legfontosabb kérdése továbbra is az, hogy létezhetett-e valaha élet a Marson és ha igen, milyen körülmények uralkodtak ott évmilliárdokkal ezelőtt.

A rover az elmúlt években számos jelentős expedíciót tett, feltérképezte a bolygó ősi vízfolyásait és bizonyítékokat talált arra is, hogy a Marson egykoron sokkal barátságosabb éghajlat uralkodott.

De még a tapasztalt kutatók sem számítottak arra, amit a közelmúltban a Gediz Vallis csatornában észleltek.

A marsjáró, amely új fejezetet nyitott a kutatásban

A Curiosity a NASA által küldött egyik legfejlettebb tudományos eszköz, amely részletes adatokat gyűjt a bolygó kémiai és geológiai összetételéről. Az elmúlt hónapokban a rover a Gediz Vallis régiót kutatta, amely egy egykori vízfolyás nyomait őrzi. A vörös bolgyó területe különösen izgalmas, hiszen korábbi vizsgálatok alapján magas szulfáttartalmú ásványokra leltek, ami arra enged következtetni, hogy egykor tenger vagy óceán borította ezen vidéket.

A marsjáró küldetése egyetlen célt szolgált: részletes adatokat gyűjteni a bolygó múltjáról.

A tudományos felfedezés alatt senki sem számított arra, hogy egy véletlen baleset során egy látszólag hétköznapinak tűnő geológiai jelenségre bukkannak.

Egy törött kőzet, amely mindent megváltoztatott

A Curiosity egy szokványosnak tűnő művelet során haladt végig a terepen, amikor 899 kilogrammos súlyával átgördült egy kisebb sziklán. Az ütközés következtében a kő kettéhasadt és felfedte a benne található anyagot. Amit a kutatók ezután láttak, azonnali hatállyal keltette fel az érdeklődésüket: sárga kristályok ragyogtak a törésvonal mentén, amelyek első ránézésre szokatlannak tűntek a vörös bolygó környezetében.

Az első elemzések után kiderült, hogy a különleges anyag nem más, mint elemi kén, amely önálló, tiszta formában korábban még soha nem volt kimutatható a naprendszer negyedik bolygóján.

A NASA tudósa, Ashwin Vasavada, aki a Curiosity küldetés egyik vezető szakértője, a következőek szerint fogalmazott:

"Egy mezőnyi tiszta kénkövet találni olyan, mintha egy oázisra bukkannánk a sivatag közepén. Nem kellene itt lennie és most meg kell értenünk, hogyan került ide."

A Föld szomszédos bolygójának felszínén korábban is észleltek szulfátokat – ezek olyan ásványi anyagok, amelyek kén és más elemek keveredéséből jönnek létre. Azonban a Curiosity által felfedezett elemi kén esetén teljesen más jelenségről beszélnek. Az anyag ugyanis csak rendkívül speciális geológiai és kémiai környezetben tud kialakulni – olyan folyamatok során, amelyek a vörös óriás ezen részén még nem voltak ismertek.

Miért jelentős a felfedezés?

A kén az élet egyik alapvető építőköve, hiszen a földi élőlények számos biológiai folyamathoz felhasználják. Bár a világűrben tett felfedezés nem bizonyítja az élet létezését a Marson, a Curiosity marsjáró műszerei tiszta elemi ként azonosítottak, amely a fehérjeszintézishez szükséges aminosavak kialakulásában is szerepet játszhatott.

A legnagyobb rejtély jelenleg az, hogy ez az anyag hogyan került oda. Az egyik lehetséges magyarázat szerint egy ősi vulkáni folyamat hozta létre a ként, amely később a felszínre került. Egy másik elmélet arra mutat rá, hogy az elemi kén egykori vízi üledékek maradványából származik.

Érdekességek a küldetésről

  • A Curiosity marsjáró 2012 óta működik, és az egyik legtovább aktívan maradt bolygókutató eszköz a történelemben.

  • A Gediz Vallis csatornát egy ősi folyó alakította ki, amely valószínűleg több milliárd évvel ezelőtt létezett.

  • A rover már korábban is talált kénvegyületeket, de soha nem tisztán elemi formában, amely figyelemre méltóvá teszi a felfedezést.

  • Ha a marsjáró nem hajtott volna végre a véletlen mozdulatot, lehet, hogy évekkel később sem találták volna meg a ritkának számító ásványt.

A következő lépés: megérteni a kén eredetét

A NASA most azt vizsgálja, hogy milyen geológiai folyamatok hozhatták létre ezt az anyagot a Mars felszínén. Az egyik feltevés, hogy a bolygó múltbeli vulkáni tevékenysége során alakult ki, egy másik elmélet szerint viszont az egykori víz jelenléte játszott szerepet a kialakulásában.

A Curiosity azonban nem áll meg. Tovább folytatja útját a Gediz Vallis csatornában, hogy újabb nyomokat találjon a Mars titokzatos múltjával kapcsolatban. Vajon mit rejt még a vörös bolygó felszíne? 

Az alábbi videóban további részletekre derül fény a széthasított sziklából származó vegyülettel kapcsolatban: