A kínaiak leszálltak a Marson, és valami egészen rendkívülibe botlottak

Évtizedek óta kutatjuk a Mars felszínét, próbálva megfejteni múltját és azt, hogy vajon milyen titkokat rejt a poros, vörös sziklás táj. Az emberiség mindig is vonzódott a vörös bolygóhoz – A sci-fi filmek és regények mellett a kutatók is elmélyülten tanulmányozzák.

A kérdések, amelyekre választ keresünk, egyszerre izgalmasak és megválaszolatlanok: Lehetett-e valaha az élet bölcsője? Hogyan alakult ki mai formája? És vajon milyen meglepetéseket tartogat még számunkra az ismeretlen, vörös bolygó?

Az elmúlt évtizedekben számtalan űrszonda és robotkutató vizsgálta a Mars felszínét, egyre újabb és meglepőbb bizonyítékokat hozva arról, hogy a bolygó sokkal összetettebb múlttal rendelkezik, mint azt valaha hittük. 

A NASA és a kínai Zhurong rover szenzációs felfedezése

A Marsról alkotott képünk ismét megváltozhat – egy új felfedezés alapján úgy tűnik, hogy a vörös bolygón több milliárd évvel ezelőtt hatalmas óceán hullámzott. A kínai Zhurong rover és a NASA kutatói egykori óceánpart nyomaira bukkantak, amely több, mint 3 milliárd évvel ezelőtt létezhetett.

A kérdés most már nem az, hogy volt-e víz a Marson, hanem az, hogy meddig tartott ki, és vajon ez az óceán mennyi ideig biztosíthatott potenciális környezetet az akkori élethez?

Hogyan fedezték fel a marsi „partvonalat”?

A kulcsszereplő a kínai Zhurong rover, amely 2021-ben landolt az Utopia Planitia nevű síkságon – egy olyan területen, amelyről korábban már felmerült, hogy valaha egy óceán feneke lehetett.

Bár a kínai űrkutató nem talált „Üdvözöljük a Mars Beachen” táblát, egy speciális földradar segítségével fedezte fel az óceánpartokra jellemző üledékes rétegeket a marsi talaj alatt.

Ezek a rétegek pontosan úgy dőlnek és helyezkednek el, mint a Földön a tengerpartoknál kialakuló homok és üledékformációk.

A felfedezés a legkézzelfoghatóbb bizonyíték eddig arra, hogy a Mars északi féltekéjén egykor egy hatalmas óceán hullámzott.

Mit jelent ez a Mars története szempontjából?

A tudósok szerint a Mars a Noachian időszakban (kb. 3,7 milliárd évvel ezelőtt) egy nedves és aktív bolygó volt, tele folyókkal, tavakkal és most már bizonyítottan egy óceánnal is.

Ezt követően drámai fordulat következett be.

A Hesperian időszakban (kb. 3 milliárd éve) a bolygó elkezdett kiszáradni, a robosztus víztömeg fokozatosan eltűnt, lényegében elszivároghatott, a felszínen pedig katasztrofális áradások faragták ki a mély kanyonokat és száraz medreket.

Meddig létezhetett az óceán a Marson? Az új felfedezés érdekes tényekre mutat rá, hogy sokkal tovább, mint eddig hittük, ami növeli annak esélyét, hogy az óceán idején még jelen lehettek az élet kialakulásához szükséges feltételek.

Ha ez az óceán valóban létezett és évezredekig – esetleg millió évekig – fennmaradt, akkor ez a mikrobiális élet kialakulásához is megfelelő életkörülményeket biztosíthatott.

Bár a pontos időtartamot még mindig nem tudjuk teljes bizonyossággal meghatározni, a kutatók szerint az óceán a Noachian időszak végéig (kb. 3 milliárd évvel ezelőtt) lehetett jelen, sőt, egyes helyeken akár később is fennmaradhattak kisebb tavak, vagy jeges felszín alatti vízkészletek formájában.

Mars: a vörös bolygó, ami egykor kék is lehetett

A NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) és az Oroszországi Űrügynökség (Roszkozmosz) már régóta kutatják, hogy mi történhetett a Marssal.

A 70-es években a Mariner 9 műhold már felfedezte azokat a formációkat, amelyek egykori víz jelenlétére utaltak és azóta is folyamatosan érkeznek az újabb és újabb bizonyítékok.

A Zhurong rover most geológiai szempontból is egyértelmű nyomokat talált arra, hogy a Mars valóban egy „kék bolygó” is lehetett a múltban. A rendkívüli felfedezés óriási előrelépést jelent, hiszen ha valaha is volt tartósan folyékony víz a Marson, akkor elméletileg az élet kialakulásának esélye is fennállhatott.

A felfedezés újabb izgalmas kérdést vet fel: mi történt az ősi óceánnal, és hol található most a Mars vízkészlete?

Felszín alatti jég formájában?

Egyes kutatások szerint a víz jelentős része még mindig a Mars felszíne alatt lehet, fagyott állapotban. A NASA és az ESA által végzett radarmérések alapján kiterjedt jégrétegeket találtak a bolygó különböző pontjain, például a két pólus közelében és a középső szélességi körökön.

Elpárolgott az űrbe?

Más tudósok úgy vélik, hogy a Mars egykor sűrűbb légkörének elvesztése miatt a folyékony víz fokozatosan elpárolgott és az űrbe szökött. A NASA MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) missziójának adatai szerint a bolygó mágneses védelmének hiánya miatt a napszél lassan elszívta az atmoszférát, és vele együtt a víz nagy részét is.

Felszín alatti sós vízként?

Egy harmadik feltételezés szerint a víz egy része nem teljesen fagyott meg, hanem sós vízként mélyen a felszín alatt maradhatott, ahol a magas sótartalom megakadályozza a teljes megfagyást. A NASA és az ESA űrszondái már több olyan területet is azonosítottak, ahol időszakos, sötét foltok jelennek meg, ami arra utalhat, hogy sós víz szivárog a felszínre.

A jövőbeli Mars-küldetések egyik fő célja, hogy pontosan meghatározzák, mennyi víz maradt meg a bolygón és vajon ez a víz felhasználható lehet-e egy emberi misszió során. Ha sikerül megtalálni az egykori óceán maradványait, a felfedezés óriási áttörésnek számítana a Mars múltjának feltárásában, nem beszélve az élet nyomainak kutatásaiban.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Ha a bolygón tényleg létezett egykoron óceán, akkor az azt is jelentheti, hogy valahol a mélyben még mindig megtalálhatók azok az erőforrások, amelyek segíthetnek az emberi küldetések fenntartásában.

Minden egyes marsi küldetéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy egyszer tényleg ember lépjen a vörös bolygó felszínére. És ki tudja? Talán egy napon tengerparti séták helyett egy marsi „beach” lehet a következő turistacélpont...

Az alábbi videó választ adhat az elhangzott kérdésekre: