Egy ló heréjét fogdossa a magyar fiatalság
Olvass tovább...
A magyar történelem egyik legszemtelenebb csúcsteljesítménye.
Minden a 18. században történt, méghozzá Poroszországban. Egy kis magyar sereg titokban megérkezett a világ egyik leghíresebb városa, Berlin alá. A főszereplő pedig egy zseniális magyar, Hadik András volt, akinek a lovasszobra megtalálható ma a Budai várban. A szobrot 1937-ben avatták fel, és manapság egy elképesztően fura szokás tartozik hozzá a turisták részéről, ugyanis a bronzló heréjét fogdossák az oda érkezők.
Hogy miért? Arról korábbi cikkünkben írtunk hosszabban is.
Olvass tovább...
Hadik András a Császári-királyi Hadsereg egyik legjelentősebb hadvezére, 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom elsőszámú katonai vezetője volt, olyan magasságokba emelkedett, mint kevés magyar a Habsburg-országkormányzás alatt.
1757-ben pedig a világ egyik legmerészebb akciójához kezdett hozzá, amely biztos helyet biztosított neki a jövőbeli történelemkönyvek lapjain.
Hadik András ugyanis pár ezer emberével elfoglalta Berlint az első világméretű háború, a hétévés során, erre pedig senki nem is számított. A huszártábornok a magyar huszárokkal, a huszárok mögé ültetett gyalogosokkal, illetve néhány ostromágyúval hat nap alatt, kerülőutakon, sűrű erdőkön és kietlen vidékeken keresztül egészen Berlinig menetelt. II. Frigyes porosz uralkodó főserege Sziléziában volt lefoglalva, így a várost csak egy kisebb őrség védte.
Hadik Andrásék pedig hadisarcot vetettek ki a meglepett városra. A városi tanács kezdetben nem akart engedni a huszároknak, erre azok szétlőtték a főkaput, majd az őrség ellenállását is leverték.
A várost gyakorlatilag elfoglalták.
Majd még a porosz felmentősereg betoppanása előtt elhagyták Berlint, merész tettük híre pedig azonnal bejárta a csatatereket. Hadik András hazatérve ünnepelt hős lett, Mária Terézia azonnal grófi rangot adott neki, sőt, még egy óriási uradalommal is megjutalmazta.
Olvass tovább...