Egy ló heréjét fogdossa a magyar fiatalság

Van egy lovasszabor a Budai várban, amely Hadik Andrást ábrázolja és a hármas huszároknak állít emléket, és ehhez a szoborhoz kötődik egy babona, amely valahonnan a Műegyetem környékéről származik. A sztori szerint szerencsét hoz a szigorlat előtt, ha ennek a lónak megfogod a heréjét.

A ló herezacskója teljesen elüt színben a szobor többi részétől az állanda fogdosástól, korábban még politikusok is foglalkoztak az üggyel, tíz éve arról is szó volt, hogy korlátozni kellene a turistákat, hogy ne sározzák be a nagy vezér emlékét. Ötletként az is feljött, hogy őrt állítanak a szobor mellé, aki a diákoknak engedte volna, hogy megfogják a szobrot, miközben másoknak megtiltották volna.

El sem tudjuk képzelni, hogy ez mennyire abszurd lett volna.

Kinek az emlékét is sározzák be?

A szobrot 1937-ben avatták fel, Hadik András neve ugyan kiveszett már jórészt a magyar történelmi emlékezetből, mégis érdemes róla beszélni, hiszen egy magyar csúcsteljesítmény kapcsolódik hozzá. A Császári-királyi Hadsereg egyik legjelentősebb hadvezére, 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom elsőszámú katonai vezetője volt, és ő  volt az is, aki 1757-ben hatalmas csellel rövid időre elfoglalta, majd megsarcolta Berlint, pedig német területeken nem sok babér termett az osztrák és magyar katonáknak a megelőző és az elkövetkező évszázadokban sem.