Mit keres egy magyar város neve Párizs egyik leglátványosabb építményén? És miért pont ez?

Biztos hallottatok már a híres 1809-es győri csatáról, ahol a magyar rendek összecsaptak Napóleon bivalyerős, harcedzett seregével. Az ütközet a franciák győzelmével ért véget, a csatáról Jókai Mór Névtelen vár című regényében is megemlékezik, illetve a csatát bemutatja az irodalmi alkotásból készült film is. 

Az ütközöt történelmi fordulópont is, hiszen ez volt az utolsó csata, amelyben a magyar nemesi felkelés csapatai vettek részt. Illetve ez volt az egyetlen olyan összecsapás is a napóleoni háborúk során, amely a Magyar Királyság területén zajlott.

1809. június 14-én Győr mellett 50 ezer francia nézett farkasszemet 40 ezer magyarral, de a csata előtt a francia császár többek között a szabad Magyarország kulcsszó bedobásával is próbálkozott a magyar rendeknél, hogy átcsábítsa őket a maga oldalára. Ez volt az úgynevezett schönbrunni kiáltvány. A magyar nemesség azonban nemet mondott, mivel látták már korábban, hogy egy hasonló helyzetben Lengyelországban a függetlenségért cserében többszörösére emelték az adókat, illetve a fiatalokat elhurcolták katonának, hogy részt vegyenek a franciák hódításaiban.

Ráadásul Napóleon nemrégiben szenvedte el első vereségét, így pedig félő volt, hogy jön a többi is.

A nemesek úgy gondolták, hogy egy ilyen helyzetben biztosabb választás, ha a Habsburg Birodalomban maradnak, a csásázár mellett, aki tiszteletben tartja kiváltságaikat.

A francia fővárosban, Párizsban Napóleon dicsőségét, győzelmeit hirdeti a Diadalív (Arc De Triomphe), amelyen szerepel a császár 174 győztes ütközetének helyszíne is, így többek között a magyar is. A Diadalív 1806 és 1836 között épült meg, ma a francia város egyik legimpozánsabb látnivalója a híres Champs-Elysées végpontján.

Az emlékművön azonban nem Győr van feltűntetve, hanem a város német neve, azaz Raab. A Szajnaszentmihaly blogon képet is láthattok a feliratról.

(Forrás: Szajnaszentmihaly.blog, Rubicon)