A múlt század celebjei: így viccelte meg Karinthy Márai Sándort

Nem túlzás azt állítani, hogy Karinthy Frigyes szatirikus műveivel Don Quijotei csizmákban járt az élen az 1919-et megtorló esztendők nyomasztó légkörében. 

A költő azonban nem csupán költészetében bizonyította gazdag humorát, hanem magánéletében is. Még a legnehezebb időszakokban sem veszítette el groteszk humorérzékét, erről tanúskodik többek között az Utazás a koponyám körül című naplóregénye is, amelyben megdöbbentő hitelességgel, humoros-ironikus megközelítésmódban számolt be agydaganatának 1936-ban jelentkező tüneteiről.

^{A képen Karinthy stockholmi agyműtétjéről hazatérve fiával, Ferenccel látható Reviczky utcai lakásukban. Forrás: library.hungaricana.hu}
Koponyaműtétje előtt – amelyet a világhírű svéd sebészprofesszor, Herbert Olivecrona végzett el rajta Stockholmban – barátai mind tiszteletüket tették Karinthy-nál, bizonyára azzal a céllal, hogy erőt öntsenek belé a súlyos beavatkozás előtt. Márai Sándor volt az egyetlen barátja és írótársa, aki nem látogatta meg a stockholmi utazás előtt az írót, akit bántott is Márai elmaradása.

Békés István így idézte fel az esetet egyik könyvében:

„– Fél tőlem a nyavalyás – morogta [Karinthy]. – Az hiszi, akkora a tumorom, hogy a fejem a lábára ejtem...
Az elutazás előtti napon az egyik telefonhívásra felfigyelt Karinthy. A kagylót ugyan felesége vette fel, de hallotta, mikor beleszólt a hallgatóba:
– Maga az, Márai...? Igen, holnap indulunk...
Karinthy kézzel-lábbal integetett feleségének, hogy adja át a kagylót. Karinthyné lefedte a hallgatót, és továbbította Márai érdeklődését a beteg hogyléte felől.
– Adja csak ide – suttogta az író, és átvette a telefont.
– Mmmumumumumumum-bábábábá – nyögött, nyeldekelt bele a telefonba, és Márai a vonal túlsó végén megdöbbenve kérdezte:
– Frigyes... te vagy az?
– Böböböböbö-nyenyenyenyenye... – csuklott-csámcsogott Karinthy, s szinte érezte a távolból a másik borzadályát. Érezte és élvezte is.
– Frigyes, Frigyes, az isten szerelmére! – jajongott a finom lelkű Márai, mire aztán Karinthy normális, rendes hangon s mély részvétellel megkérdezte:
– Sándorkám, mi van veled? Csak nincs valami bajod? Meglátogassalak?
Márai majd' hanyatt esett. Lecsapta a kagylót, taxiba vágta magát, és percek alatt Karinthynál volt.
Nagyon szégyellte magát.”