Megőrült a világ: mit keres egy csomag liszt a királynő fején?
Olvass tovább...
Egy bécsi építész volt az igazi favorit, de végül egy fontos szempont döntött magyar kollégája mellett.
A Duna bal partján magasodó Országház a főváros egyik ékessége. 1904-ben készült el, pedig az építkezést már 1885-ben megkezdték. A megvalósítására kiírt pályázat persze még korábbi, 1881-ben hirdették meg, és az 1883. február 1-jén lejáró határidőig 19 terv érkezett be, köztük számos neves építészé.
Az örök hírnévvel járó dicsőséget végül Steindl Imre műegyetemi tanár szerezte meg, aki a historizáló eklektika jegyében született, barokkos és neogótikus Országházat álmodott meg a folyópartra. Elkészültét az 1902-ben elhunyt építész már nem érhette meg, az utolsó simításokat a betegsége miatt már egy hordszékből irányította. A lakóháztervezést rangon alulinak tartotta, ezért ilyen munkái nemigen születtek.
Olvass tovább...
1883-ban egy bizottság döntött a díjak odaítéléséről, és akkor még nem Steindl terve volt a favorit, hiszen Hauszmann Alajos¸ valamint Schickedanz Albert és Freund Vilmos, illetve Otto Wagner és társai jeligés tervei egyaránt 5-5 ezer forintos díjban részesültek.
Az eredi pályamunkák a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában vannak, de a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán remek elemzés olvasható róluk. Innen tudjuk, hogyan nézne ki a parlament épülete, ha végül nem Steindl terveit valósították volna meg (képek itt).
Hauszmann Alajos a mainál sokkal szerényebb megjelenésű Országházat álmodott meg, bár a neobarokk és neoklasszicizmus jegyei az ő rajzain is erőteljesen megjelennek. Érdekes, hogy ő nem a Duna-partra, hanem egy belsőbb telekre húzta volna fel az épületet.
Olvass tovább...
Schickedanz Albert és Freund Vilmos parlamentjén a magasba emelt kupola, illetve a díszes szobrok a leginkább szembeszökők. Ez az alkotás egyértelműan az antik építészeten alapul, ezért kissé idegenül hatott volna a budapesti környezetben.
Végül a bécsi Otto Wagner és munkatársai rajzairól kell szót ejtenünk, akiknél a magas kupola melletti kisebb tornyok a legjellegzetesebb építészeti elemek. A zsűri tetszését igazából ezek a tervek nyerték el leginkább, de az üléstermek egymástól való túl nagy távolsága miatt végül nem mellettük tették le a garast.