Ezért van még mindig margó a füzetek lapjain, pedig már teljesen felesleges lenne

A legtöbb általános iskolában még mindig kötelező olyan füzetet vásárolni a gyerekeknek, amelyben minden oldalon van margó. A felső margó általában a legszélesebb, az oldalsó, függőleges csík a sorok végén azt jelzi, hogy meddig mehetünk el írás közben a füzet szélén. Még a margó előtt el kell választani az adott szót, ha túl hosszú vagy új sort kell kezdeni. Ezt néhány év alatt annyira megszokják a gyerekek, hogy később már margó nélkül is tudják tartani a szabályt és a füzet szélétől számított 1-2 centimétert üresen hagyják.

De miért van margó a füzetekben? Pusztán esztétikai funkciót tölt be vagy van egyéb oka is?

A legtöbb füzeten belső és külső margó is van. A spirálos vagy kötött jegyzetfüzetekben a belső margó biztosítja, hogy a kötés miatt ne vesszen el vagy ne legyen nehezen olvasható szöveg. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az írást ne takarja el a füzet gerince, ráadásul segít egységes füzetképet kialakítani, ha mindig tudjuk, hol kezdjünk el írni.

A külső margó azonban feleslegesnek tűnhet, hiszen látjuk, hol van a lap széle, minek még egy vonal elé?

Olvasáskutatók szerint egy több évszázados hagyomány miatt van még most is margó a füzetek lapjain: régen így akarták elkerülni, hogy a patkányok lerágják a feljegyzett információk fontos részleteit. Ha az állatok hozzáfértek a lapokhoz, a szélét kezdték el rágcsálni, a margó használata azonban megvédte a szöveget. 

Ma már nem kell tartanunk attól, hogy egy patkány megsemmisíti a nyelvtan füzet értékes feljegyzéseit, de a margó megmaradt, így más funkciót kezdett betölteni.

A margó mögé írjuk például a dátumot, különböző feljegyzéseket, az elért pontszámot dolgozatírás közben vagy akár ki is díszíthetik a gyerekek a füzetüket, mint régen a kódexeket, a margó és a füzet széle között, a hasznos szövegnek szánt rész ugyanúgy megmarad. 

A barokk írásdivat hozta el a margó fénykorát

A nagyjából 1575-1770 közötti időszakban a minél szélesebb margót és ritka sorokat, világosan áttekinthető, laza betűfűzést követeltek meg az íróktól és a másolóktól. Egyes bécsi udvari hatóságoknál pontosan előírták azt is, hogy egy oldalra legfeljebb hány sort lehetett írni. 

A margók használata a digitális korban is velünk maradt. Akár mobilon, akár laptopon vagy monitoron keresztül olvasunk egy cikket vagy weboldalt, a statisztikák szerint nagyon hamar elkattintunk, ha nincs az oldal szélén egy kis üres sáv. 

Forrás: DailyRecord