promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Olyan helyen tűnt fel Nagy Sándor portréja, ahol nem kellett volna neki - a lelet több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol

Olyan helyen tűnt fel Nagy Sándor portréja, ahol nem kellett volna neki - a lelet több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc
Promotions

Nagy Sándor még csak a közelben sem járt, mégis az arcával díszített öntvényeket találtak. 

Két amatőr régész egyedülálló leletet talált a dániai Zéland szigetén található Ringsted közelében. Bizonyítékot arra, hogy a történelem egyik legnagyobb hadvezére ismert volt errefelé: egy Nagy Sándor portréját ábrázoló bronz szerelvényt találtak.

Nagy Sándor (i. e. 356-323) az ókor legnagyobb hadvezére volt, akinek birodalma Görögországtól Indiáig terjedt, amikor mindössze 32 évesen Babilonban meghalt. Halála után még sok száz évvel is legenda maradt, és kiváló mintául szolgált a római császárok számára.

Különösen a zsarnoki Caracalla császár (Kr. u. 198-217), aki Nagy Sándor reinkarnációjának tekintette magát. Caracalla uralkodása alatt nagy csatára került sor a Skanderborg melletti Illerup Ådalnál, ahol két germán sereg ütközött meg.

A csata sok emberéletet követelt, a megmaradt kardokat, íjakat, nyilakat, lándzsákat és pajzsokat pedig áldozatul ajánlották az isteneknek, és egy tóba dobták.  A tó feltárása során apró, harcosok arcképével díszített pajzsokat fedeztek fel. Az egyik ilyen díszes korongon Nagy Sándor arcképe látható, amely megegyezik a Ringstedből származó, újonnan megtalált lovasíjászaton lévő arcképpel. Az Illerupból származó szerelvény a Moesgård Múzeumban látható.

A 26-28 mm átmérőjű (kis) szerelvényt ólomtartalmú bronzötvözetből öntötték. Ez Nagy Sándort ábrázolja, aki könnyen felismerhető a hullámos hajfürtökről és a fülénél lévő kosszarvakról (amelyeket Zeusz Ammon isten után kapott).

"Skandináviában egyedülálló leletről van szó, amely a világtörténelem egyik leghíresebb személyiségéhez kapcsolódik"

- mondta Freerk Oldenburger, a Museum Vestsjælland régésze.

Oldenburger elmagyarázta, hogy a leleteket Kr. u. 200 körül készítették, egy olyan korban, amelyet római vaskornak neveznek.

A felfedezés különösen izgalmas volt Finn Ibsen és Lars Danielsen, a két amatőr régész számára, akik ezt a felfedezést tették. A két detektív első pillantásra nem ismerte fel a hullámos hajú arcot a tetején és a csavart kosszarvakat az arcán.

A két detektív elmondta:

"Valójában csak akkor derült ki a történet, amikor átadtuk a leletet, és később felhívott minket Freerk Oldenburger . Azt mondják, 2000 évet visszamenni az időben nagy izgalmat okoz".

A Ringstedből származó bronzillesztés azonban több kérdést vet fel, mint amennyit a konkrét ismeretek és a klinikai vizsgálatok megválaszolhatnak.

A régészek nem ismerik pontosan a Ringsted bronzból készült szerelvény funkcióját: a konzol funkcióját - a pajzs díszítő korongja volt, vagy kard (öv) tartója? Vajon a rómaiak öntötték-e, akik ugyanazt az ólomtartalmú ötvözetet használták szobrocskák öntéséhez, vajon a rómaiak öntötték-e egy újraolvasztott szobrocskából, vagy az újraolvasztás Zélandon történt? Ha a konzolt a rómaiak öntötték, hogyan került egy Ringsted melletti mezőre? Mit jelentett Nagy Sándor arcképe a 200 körül Dániában élő németek számára? Úgy gondolták, hogy az arckép szerencsét hozhat a csatatéren?

A kérdések sokasága növeli a lelet szépségét és egyedülálló értékét, és kétségtelenül izgatja a szakértőket, hogy felgöngyölítsék az azt körülvevő rejtély fátylát.

forrás: Arkeonews