Kihallgattam ahogy az anyósom az orvosommal beszélt: üvöltve mentem haza a férjemhez válaszokat követelve

Alexa élete legboldogabb időszakát élte át, amelyben szerető családja is támogatta. Legalábbis azt hitte. Egy véletlenül meghallott párbeszéd az egész életét megváltoztatta. Most az ő történetét olvashatjátok:

Kedves Promotions, kedves olvasók! Szeretném kiírni magamból azt a mérhetetlen fájdalmat, amit az elmúlt néhány nap történései miatt érzek. 5 éve vagyok együtt a férjemmel, ebből 3 éve vagyunk házasok. A családjaink teljes mértékben elfogadták a kapcsolatunkat, mindkettőnket családtagként kezeltek. Gyakran ültünk össze így közösen, ezek az alkalmak mindig jó hangulatban teltek, sosem tapasztaltam semmilyen ellenérzést.

Ezért, amikor sikerült teherbe esnem, az anyósom az elsők között volt, akinek elmeséltem. Nagyon örült és felajánlotta, hogy elkísér orvoshoz, amit én el is fogadtam.

Nem is húztuk sokáig a dolgot, bejelentkeztem orvoshoz. A vizsgálaton elmondták, hogy minden rendben van a terhességemmel. Mindenki nagyon kedves volt velem, én pedig madarat tudtam volna fogni a boldogságtól. Az anyósom nagyon kedves és támogató volt, a vizsgálat után pedig megkért, hogy menjek ki mert valamit meg akar beszélni a doktorral.

Azt hittem valami személyes kérdés, így nem is akartam hallgatózni, de megálltam az ajtó előtt, hogy ránézzek a telefonra és még félig nyitva volt az ajtó.

És ekkor megütötte a fülem a szörnyű kérdés. Először fel sem ismertem az anyósom hangját. Rideg volt és érzelemmentes.

Doktor úr. Mondja meg, hogy lehetne-e tenni valamit annak érdekében, hogy a menyem elvetéljen? Nem. értem. Rendben. Akkor kérem arra válaszoljon, hogy meddig va lehetőség az abortuszra?

Kiszaladt a lábamból a vér. Nem érettem, nem tudtam hová tenni ezt az egészet. Ekkor az anyósom kijött, arcán a szokásos mosollyal és mézes mázosan örül egy kicsit. Én üveges szemmel néztem rá, remegett a szám és elsírtam magam.

Értetlenkedve nézett rám, aztán egyszer csak megváltozott az arca:

Ha elmondod a fiamnak, hogy mi történt, akkor tönkreteszem a házasságotokat.

A szemében kegyetlenség ült én pedig elrohantam. Egyenesen a férjem munkahelyére mentem és mindent elmondtam neki az utolsó szóig. Megmondtam, hogy választania kell, az anyja vagy én? Nem tűrhetek meg egy ilyen nőt a közelemben és azt végképp nem akarom, hogy a pici találkozzon vele. A férjem szótlanul végighallgatott, majd azt mondta:

Igen, az anyám ki nem állhat téged. De sosem éreztette ezt veled. Támogatott mindenben, anyagilag és érzelmileg is. Most elkövetett egy hibát, amiről beszélni fogok vele, de nem zárom ki az életemből.

Aznap már másodjára éreztem úgy, hogy az életem teljesen összeomlott. Talán nem hallotta a férjem, hogy mit mondott az anyja? Nem érti? Hogyan ülhet itt ilyen higgadtan? És mi baja velem az anyjának? Miért nem mondta el?

Rengeteg kérdés kavargott a fejemben. Időt kértem a férjemtől, hogy átgondoljam a dolgokat. De nem tudtam lehiggadni. Ha nem szakítja meg a kapcsolatot az anyjával, akkor nem maradok vele. Remélem, hogy komolyan veszi a kérésemet és nem megy rá a házasságom arra, hogy az anyósom valami mondvacsinált indok miatt bántani akarta a még meg sem született unokáját. Nincs ember, aki itt neki adna igazat.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.