Az analfabéta vásárló óriási fennakadást okozott egy magyar élelmiszerboltban, három dolgozó is kevés volt hogy megszabaduljanak tőle

A hozzánk érkező levelet változtatás nélkül közöljük és nem tükrözi szerkesztőségünk véleményét:

Sziasztok!

A múltkori SPAR-os beszámoló annyira megnevettetett, hogy meg kell osszam a saját, nemrég történt esetemet is, ami egyeseknek lehet mulatságos lesz, de átélni... életem egyik legrosszabb napja.

Ártatlanul pakolásztam a boltba (konkrétumot nem szeretnék írni, mert nem tudom ebben az esetben mi lett volna a proper eljárás és nehogy bajom legyen belőle, de a lényeg, hogy benne van a 3 legismertebb magyar élelmiszerláncba a munkahelyem) amikor észreveszem, hogy egy hölgy a péksüteményeket eszegeti.

Nem tűnt hajléktalannak, viszont a bolt a legelitebb helyen van, így sokszor térnek be hozzánk finoman szólva is furcsa alakok.

Odamentem és megkérdeztem, hogy ugye kifizeti az elfogyasztott termékeket? Kerekedő szemekkel nézett rám és a beszélgetés olyan fordulatot vett, ami után én rögtön felettest hívtam:

Nem. Miért kellene? Honnan tudjam finom-e ha nem kóstolom meg? Nem fognak rossz termékekkel becsapni.

Szóltam a felettesemnek, de a pult túloldalán hallottam, ahogy kollégám egy laza röhögőgörcsöt próbál kihordani lábon és ő is odajött, mert, hogy stílusosan mondjam nem kenyere az igazságtalanság és ha lopnak a boltból akkor azt rajtunk verik le. Ez pedig lopás.

Boltvezető megérkezett, meghallgatta a történteket és közölte, hogy visszanézik a kamerafelvételt és vagy kifizeti az elfogyasztott termékeket, vagy rendőrt hívunk.

A nő feje már paprikavörös volt, mondta hogy nem hajlandó fizetni és kéri a panaszkönyvet. Rendben, közben már tárcsáztuk volna a rendőröket, ami végül nem tetszett neki és nagy duzzogva odaadott nekünk némi aprót.

Miután átadtuk a panaszkönyvet, magára is hagytuk volna, de ragaszkodott hozzá, hogy valaki segítsen neki, mert mint mondta nem tud írni. És ezt a legnagyobb természetességgel közölte velünk. Nagyon szerettük volna, ha kimegy a boltból, így bevállaltuk a dolgot, bár jeleztük, hogy az aláírása mindenképpen kell.

Vártam, hogy diktáljon, majd azt mondta: nem tudom mit kell írni, írja meg maga. Írja le mi történt.

És itt valami elszakadt bennünk, hármunkban egyszerre. Felszólítottuk, hogy hagyja el a boltot, illetve jeleztük, hogy nem vásárolhat itt többet, mivel kitiltjuk (van ilyenre lehetőség tolvajok esetén). Mivel látta, hogy nem tágítunk így végül elment, de még visszaszólt, hogy lesz ennek még folytatása.

Másnap kiirattam magam táppénzre és elmentem egy hét szabira, annyira megviselt, hogy miért kell ilyeneket elviselnem munkaidőben.