Stresszes vagy kedvetlen vagy? Íme pár szuper módszer pszichológusoktól, amivel javíthatod a mentális egészségedet /Második rész
Olvass tovább...
A legtöbbször a szorongás egy kísérő tevékenysége, amikor változáson megyünk keresztül. A szorongásnak rengeteg oka lehet, hosszan tartó stressz, változások családi életünkben, traumatikus események, genetika, alvászavarok, hormonális, illetve neurokémiai okok, társadalmi és környezeti hatások.
Sokan nem is gondolnák, hogy, ha valaki sokáig van elzárva másoktól az erős alapja a szorongásnak. Ilyen lehet a pandémia, home office, GYES.
A kiégés is egy olyan ok, ami megalapozza a hosszantartó szorongást. A kiégés által okozott stressz jele a szívdobogás, zsibbadás.
Sokan nem is gondolnák, de egy erős és intenzív pozitív változás is tud szorongást kiváltani, mivel felboríthatja a neurokémiai egyensúlyt. Ne becsüljük le az olyan erős változások okozta hatást, mint gyermekvállalás, esküvő, költözés, új munka.
Az is okozhat szorongást, ha nem teremtjük meg a stabil alapokat, legyen szó jó minőségű alvásról, megfelelő mennyiségű mozgásról és kiegyensúlyozott táplálkozásról legyen szó.
Még egy átlagos ügyintézés, egy jogi vita, vagy egy költözés is traumatikus élmény lehet, ami már elegendő, hogy kialakuljon a szorongás.
Olvass tovább...
Valamiért akkor érkezik a zsibbasztó érzés vagy légszomj, amikor életünk éppen elcsendesül. És a szorongás egy védelmi mechanizmus, a szervezetünk bármilyen negatív hatásra jelez, hogy álljunk készen.
A szorongás tehát óvatossá tesz minket, még ha néha túl óvatossá is. A szorongó ember szeretné, ha el tudná végre engedni magát, és ne lenne görcsös és meg tudna szabadulni a negatív gondolatoktól.
Erre már vannak különböző kognitív és mindfullness terápiák, amelyek hatásosak lehetnek, ha úgy érezzük, kicsit kicsúszott alólunk a talaj.