Egy sötét objektum csapódott a Földbe – halált és pusztulást hozott magával!
Olvass tovább...
A harcos testét korabeli, tipikus női ruházatban temették el, ugyanakkor két kardot is találtak a sírban, ami gyakran (bár nem mindig) a férfiassághoz kapcsolódik számos európai kultúrában.
1968-ban a régészek egy kardokkal felfegyverzett harcos maradványaira bukkantak Finnország déli részén. A sírban talált holtest neméről évtizedekig zajlott a vita, ugyanis női és férfi nemi jellegekre utaló nyomokra is bukkantak a tetem vizsgálatakor. A régészek azonban nemrégiben újból megvizsgálták a valamikor nyilvánvalóan nagy köztiszteltnek örvendő személy maradványait, és váratlan felfedezést tettek:
úgy tűnik, hogy a harcosnak volt egy extra X-kromoszómája (tehát XXY volt a kromoszóma-összetétele), ami arra utal, hogy egy „nembináris” személy feküdt a sírban.
A Turku Egyetem, a Helsinki Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet csapata DNS-elemzést végzett az ősi maradványokon. És bár a DNS jelentősen károsodott, az eredmények azt sugallják, hogy az eltemetett egyén Klinefelter-szindrómában szenvedett.
„A Klinefelter-szindrómában szenvedő fiúk külső megjelenése egészen a serdülőkorig teljesen átlagos. A pubertás felléptével, a növekedés ütemének felgyorsulásával azonban aránytalanul hosszúra nőnek a végtagok, a csípő kiszélesedik, nőies külső alakul ki. Az emlők is kisebb-nagyobb mértékben megduzzadnak, megnagyobbodnak. A herék serdülőkorra jellemző növekedése azonban nem következik be, azok mérete ugyanolyan kicsi marad [...], mint a pubertást megelőzően. A herék fejlődési zavara a számfeletti X kromoszóma miatt jön létre”
– olvasható a webbeteg.hu oldalán a szindróma leírása.
Olvass tovább...
„A jelenlegi adatok szerint valószínű, hogy a Suontakában talált egyénnek XXY kromoszómája volt, bár a DNS-eredmények nagyon kis adathalmazon alapulnak”
– mondta Elina Salmela, a Helsinki Egyetem posztdoktori kutatója és az European Journal of Archaeology nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.
A kora középkori kultúrára visszatekintve rendkívül nehéz meghatározni, hogy ez a nembináris személy hogyan érzékelte önmagát, vagy miként határozta meg őt a szélesebb társadalmi környezet, mutatnak rá a kutatók. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a harcost nagy tisztelet övezte, erre utal legalábbis a temetés becsületes gondossága.
A temetés művészi rekonstrukciója. Forrás: Veronika Paschenko/European Journal of Archeology
Ha a Klinefelter-szindróma jellemzői nyilvánvalóan megjelentek a vizsgált egyeden, akkor valószínűleg nem tekintették őt szigorúan véve se nőnek se férfinak a kora középkori közössgében. A sírba temetett tárgyak bőséges gyűjteménye azonban bizonyíték arra, hogy az illetőt nemcsak hogy elfogadták, de értékelték és tisztelték is.
Olvass tovább...