promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Férfi volt vagy nő a 900 éve eltemetett harcos? A válasz megdöbbentő: egyik sem!

Férfi volt vagy nő a 900 éve eltemetett harcos? A válasz megdöbbentő: egyik sem!

Borítókép:  Veronika Paschenko / European Journal of Archeology
Színes
Kategória fejléc

A harcos testét korabeli, tipikus női ruházatban temették el, ugyanakkor két kardot is találtak a sírban, ami gyakran (bár nem mindig) a férfiassághoz kapcsolódik számos európai kultúrában.

1968-ban a régészek egy kardokkal felfegyverzett harcos maradványaira bukkantak Finnország déli részén. A sírban talált holtest neméről évtizedekig zajlott a vita, ugyanis női és férfi nemi jellegekre utaló nyomokra is bukkantak a tetem vizsgálatakor. A régészek azonban nemrégiben újból megvizsgálták a valamikor nyilvánvalóan nagy köztiszteltnek örvendő személy maradványait, és váratlan felfedezést tettek:

úgy tűnik, hogy a harcosnak volt egy extra X-kromoszómája (tehát XXY volt a kromoszóma-összetétele), ami arra utal, hogy egy „nembináris” személy feküdt a sírban.

A Turku Egyetem, a Helsinki Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet csapata DNS-elemzést végzett az ősi maradványokon. És bár a DNS jelentősen károsodott, az eredmények azt sugallják, hogy az eltemetett egyén Klinefelter-szindrómában szenvedett.

„A Klinefelter-szindrómában szenvedő fiúk külső megjelenése egészen a serdülőkorig teljesen átlagos. A pubertás felléptével, a növekedés ütemének felgyorsulásával azonban aránytalanul hosszúra nőnek a végtagok, a csípő kiszélesedik, nőies külső alakul ki. Az emlők is kisebb-nagyobb mértékben megduzzadnak, megnagyobbodnak. A herék serdülőkorra jellemző növekedése azonban nem következik be, azok mérete ugyanolyan kicsi marad [...], mint a pubertást megelőzően. A herék fejlődési zavara a számfeletti X kromoszóma miatt jön létre” 

– olvasható a webbeteg.hu oldalán a szindróma leírása. 

„A jelenlegi adatok szerint valószínű, hogy a Suontakában talált egyénnek XXY kromoszómája volt, bár a DNS-eredmények nagyon kis adathalmazon alapulnak”

 – mondta Elina Salmela, a Helsinki Egyetem posztdoktori kutatója és az European Journal of Archaeology nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerzője. 

A kora középkori kultúrára visszatekintve rendkívül nehéz meghatározni, hogy ez a nembináris személy hogyan érzékelte önmagát, vagy miként határozta meg őt a szélesebb társadalmi környezet, mutatnak rá a kutatók. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a harcost nagy tisztelet övezte, erre utal legalábbis a temetés becsületes gondossága. 


A temetés művészi rekonstrukciója. Forrás: Veronika Paschenko/European Journal of Archeology

Ha a Klinefelter-szindróma jellemzői nyilvánvalóan megjelentek a vizsgált egyeden, akkor valószínűleg nem tekintették őt szigorúan véve se nőnek se férfinak a kora középkori közössgében. A sírba temetett tárgyak bőséges gyűjteménye azonban bizonyíték arra, hogy az illetőt nemcsak hogy elfogadták, de értékelték és tisztelték is. 

(iflscience.com)