Döbbenetes rejtélyre derült fény! Íme a maják felemelkedésének és bukásának évezredes titka

Az ókori emberi ürüléket vizsgálva a tudósok felfedezhették, hogy az ősi maja civilizáció hogyan emelkedett fel és bukott el többször is, valószínűleg az aszály és az esős időszakok ingadozását tükrözve.

A Quaternary Science Review című folyóiratban jelent meg nemrég egy beszámoló arról, a kanadai McGill Egyetem és a Concordia Egyetem régészeivel karöltve alapos vizsgálatnak vetette alá az emberi bélből származó szerves molekulák összetételét, amelyek egy guatemalai tó medrében lerakódott üledékrétegben maradtak fenn többszázezer évig.

A székletmolekulák összetételének tanulmányozása révén a tudósok modellezhetik az egykori lakosság méretét, étrendjét és egészségi állapotát, valamint a mezőgazdaságban és a földhasználatban bekövetkező változásokat. 

„A Maja-alföld nem igazán alkalmas az épületek és az emberi élet egyéb maradványainak megőrzésérére a trópusi erdei környezet miatt” 

– mondta el Benjamin Keenan, a fenti tanulmány egyik szerzője azt ecsetelve, miért kellett ilyen különös leletekhez nyúlniuk.

A székletmaradványokból származó bizonyítékok alapján megállapították, hogy a Maya népesség a térségben a váratlan aszályok miatt három különböző időszakban is lecsökkent. De nemcsak a szárazság hozta meg áldozatait, hanem az esős időszak is népességcsökkenést okozott, valószínűleg a terméshiány miatt.

„Fontos tudni, hogy régebben is voltak olyan civilizációk előttünk, akiket komolyan érintett a klímaváltozás. Az éghajlat és a népesség változásának bizonyítékait összekapcsolva egyértelmű párhuzamot láthatunk a csapadék és az ősi városok lakosságának fenntartásának képessége között.” 

– magyarázta Peter Douglas, a tanulmány vezető szerzője, a Föld- és Bolygótudományi Tanszék adjunktusa.