promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Egy férfi a nevemen szólított a boltban, amikor felé fordultam, akkor megtagadtam a szüleimet

Egy férfi a nevemen szólított a boltban, amikor felé fordultam, akkor megtagadtam a szüleimet

Borítókép:  Profimédia/Illusztráció
Élet
Kategória fejléc

Egyetlen szóval döntötte romba az életemet.

Auróra egész életében az édesanyjára támaszkodott, apukája gyermekkorában elhagyta őket. Egyik nap viszont a boltban megszólította egy furcsa férfi. Most az ő történetét olvashatjátok:

Kedves olvasók, egyből bele is vágnék a közepébe. Édesanyám egyedül nevelt fel engem és a testvéremet. Sokáig kérdezgettük, hogy ki az édesapánk, azonban meglepő módon mindig azt a választ kaptuk, hogy nem tudja. Tudom, furcsa lehet ez a mai polkorrekt világban: anyám úgy nevelt, hogy erős önálló nő legyek és soha ne támaszkodjak másra, így ebben a szellemiségben nevelkedtem: nem volt férfi az életünkben.

Éppen ezért én és a húgom mindig is karrieristák voltunk: mindketten elit egyetemre jártunk, hamar elkezdtünk dolgozni és sikeres pályát futottunk be. Az utóbbi időben kezdett el foglalkoztatni az, hogy mik is a gyökereim, honnan jöttem, ki vagyok én. Elkezdtem pszichodráma csoportba járni és a húgom is elkezdett egy terápiát. Itt került először szóba az, hogy ki is lehet az apám.

A férfi, aki soha nem volt része az életemnek, sokkal inkább meghatározta a jövőm mint gondoltam.

Sok nehézségen kellett átmennem, apakép nélkül a mai világban nőként érvényesülni nem egyszerű. Rengeteg energiám volt abban, hogy sikeres felnőtt legyek és abban még több, hogy igazi nő legyek. Nekem sosem szabta meg egy férfi sem, hogy milyen legyek. Néha hiányzott az erős kéz az életemből, de alapvetően azt gondolom, hogy erős nővé váltam én és a testvérem is. Az édesanyánk mindent megadott nekünk, amire csak vágytunk.

A családi titok aztán egyszer arcul csapott.

Egy élelmiszerboltban sétáltam, amikor egyszer csak a nevemen szólítottak: Auróra, te vagy az? Hangzott a férfi szájából nagyon ismerősen. Megfordultam és mintha álmodnék. Az apám állt velem szemben.

Igennel feleltem és elhívott kávézni. Szerettem volna érte rajongani, örülni neki, de nem éreztem semmit. Egy idegen férfi volt, aki leszólított.

A meglepetések sora folytatódott: titkos gyerek voltam.

Elmondta, hogy ő szerette volna vállalni a felelősséget, de anyám végül azt hazudta neki, hogy fals volt a terhességi teszt. Esélye sem volt megtudni, hogy létezek. Később, mikor már megszülettünk, anyám küldött rólam fotókat, ez alapján ismert meg. És annyira boldog volt... Megígértette, hogy tartjuk a kapcsolatot és kérte, hogy a húgommal is beszéljek. Mutassam be őket is egymásnak. Most jelenleg 10 nem fogadott hívásom van az apámtól, az anyámmal nem mertem beszélni, kiborulna. És én sem tudom mit akarok, a húgom pedig az egészről semmit sem tud.