Az anyósom a saját esküvőmön lopott meg: mikor szembesítettem a férjemmel együtt lelépett

Olga élete nagy napjára készült, egy ideig minden rendben volt, ám ekkor hihetetlen dolgot fedezett fel. Most az ő történetét olvashatjátok:

Sziasztok! Olvastam már itt pár meredek esküvői sztorit én úgy voltam vele, hogy megírom a sajátomat, hátha kapok valami tanácsot, vagy hozzászólást, ami alapján bárhogy megoldódna ez a szituáció. A férjemmel annyira összevesztünk az esküvőnkön, hogy azóta sem jött haza és nagyon rideg, távolságtartó üzeneteket küld csak nekem. Rémálom az egész és az egészet az anyós indította el, egy szerintem mérhetetlenül gusztustalan húzással. Elég sokat segített anyagilag az esküvőbe, ezáltal sok mindenbe bele is szólt. Főleg az én elképzelésemmel voltak problémái, sok dolgot feleslegesnek, drágának titulált és panaszkodott, hogy neki ez mennyibe kerül.

A férjem rajongásig imádja az anyját, szóval erről nem igazán tudtunk érdemben beszélni, de úgy voltam vele, hogy az esküvő után majd foglalkozom ezzel és akkor úgyis kevesebbet kell beszélnem a kedves mamával. Lement a szertarás, az ebéd és a menyasszonytánc is. Amikor szerettem volna eltenni a pénzt, akkor láttam, hogy az összes eltűnt. Ekkor még fel sem merült bennem, hogy ellopták, azt gondoltam, hogy valaki eltette, nehogy elvesszen belőle vagy valami. Meg is láttam az anyósom táskájába begyűrködve a 10-20 ezreseket. Megköszöntem neki a figyelmességét és kértem, hogy adja oda, amire megdöbbentő válasz érkezett. Ő abból egy forintot sem ad, nagyon rossz anyagi helyzetbe került az esküvő miatt, az a minimum, hogy az a pénz az övé.

Teljesen megdöbbentem. És itt talán hibáztam, de volt már bennem pár pohár pezsgő. Rákiabáltam, hogy azonnal adja vissza a pénzt, amit ellopott. Az egész vendégsereg felénk fordult, a férjemet is beleértve, hát több se kellett neki: elbőgte magát és fennhangon mondani kezdte, hogy már tejre sem volt pénze, hogy sajnálhatom ezt tőle.

Életemben ilyen kellemetlen jelenetet még nem láttam, A férjem azonnal odarohant hozzá és megölelte, vigasztalni kezdte, nekem pedig azt mondta, hogy szégyelljem magam, hogy ilyen helyzetbe hoztam az édesanyját.

Az anyuka színlelt egy kis rosszullétet, úgyhogy a férjem felajánlotta, hogy hazakíséri. Megköszönte a vendégeknek a részvételt és azt mondta, hogy részéről ennyi volt az esküvő, neki az anyjával kell most törődnie. A társaságra döbbent és kínos csend telepedett, sokak tekintetén az látszott, hogy engem okolnak a történtekért. Nem tudom hogyan sikerült ennek a szipirtyónak, de beállította úgy a dolgokat, hogy hiába lopott tőlem, én vagyok a kegyetlen, gonosz, aki egy szerencsétlen idős nénit kisemmizne. Elmondhatatlanul mérges és csalódott vagyok. A férjem azt várja, hogy bocsánatot kérjek, de én nem akarok, mert szerintem nem tettem semmi rosszat. Ennyi volt a házasságom?

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.