A legtöbb ház a mai napig ugyanúgy néz ki Magyarországon, de csak kevesen tudják ennek okát, a felhőtlen boldogság sematikus kockája továbbra is hódít

Bizonyára már sokunkban felmerült a kérdés, hogy egy-egy vidéki településen, falvakban járva miért néz ki ugyanúgy a legtöbb ház. A házsorokon végig nézve kockaalakú kerttel körbevett egy méretű házakkal találkozhatunk sok helyen, amire egészen egyszerű magyarázat van, de ennek megfejtéséhez több évtizedet kell visszautaznunk a múltba, mégpedig a szocializmus korszakáig.

Ennek a korszaknak ugyanis két jellemző épülettípusa volt. Az egyik az mint sokan tudjuk inkább a nagyvárosokra jellemző panelház, a másik pedig a kerttel körbevett kockaház, az úgynevezett Kádár-kocka.

Ez a háztípus leginkább a kül- és a kertvárosokban épültek, és egyébként a sokak által használt gúnyneve volt a Kádár-kocka, a Kádár János nevével fémjelzett korszakra utalva. Az épülettípus még az 1960-as években vált uralkodóvá Magyarországon, és bár már nem látunk annyit manapság belőlük mint egykoron, azért még a mai napig még elég sok kocka alakú kertes ház található szerte az országban és Budapesten is.

De mi is a titka a sematikus épületeknek?

A Kádár-kockákat ha jellemezni szeretnénk, egy olyan családiház-típust kell elképzelnünk, amelynek kockaház formája és mérete is gyakorlatilag majdhogynem egyforma. Ez annak köszönhető, hogy a Kádár-korszak az 1956-tól egészen 1989-ig tartó lakásépítési programjának a lényege az volt, hogy mindenkinek biztonságos tető legyen a feje fölött, mert a szocializmusban mindenkinek ugyanúgy járt az otthon, legalábbi papíron. A városi lakosság pedig így elsősorban a paneleket kapta meg lakhatás céljából, a vidékiek, illetve a kert- és a külvárosok lakói pedig a tömegesen felhúzott kockaházakat.

A Kádár-kor kockaházainak eredete ugyanakkor jóval korábbra vezethető vissza, mégpedig a századforduló időszakába. 

A Kádár-kockák eredete a kisebb méretű, kétszobás kistisztviselő-lakásokig vezethetők vissza, ezek pedig a 20. század elején kezdtek és épülni elég nagy számban. Azt a kockaház formát azonban ami aztán a Kádár-korban tömegével elterjedt, 1930-ban álmodta meg egy Major Máté nevű építész. Ő akkor arra kapott felkérést, hogy Pestszentlőrinc egyik tekintélyesebb utcájába tervezzen egyszerű, szerény, de élhető házakat családok számára.

Az a tény pedig, hogy akkoriban még nem terjedt el tömegesen a kockaház, többek között annak volt köszönhető, hogy Magyarországra is megérkezett a mindent letaroló nagy gazdasági világválság, így az embereknek komoly gondjai akadtak a lakhatással. A Kádár-kor idején azonban ennek már semmi nyoma nem volt, így nem is csoda, hogy tömegesen kezdték el felhúzni az egy az egyben ugyanúgy kinéző kocka alakú házakat, amelyre egy példa az alábbi fotón is látható melyet, Lipovits Károly ajánlott fel a Fortepan számára.

Mi a helyzet most ezekkel a házakkal?

A Heti Napló nemrégiben pont ugyanezzel a témával foglalkozott. Riportjukból pedig kiderült, hogy bizony még a mai napig akadnak olyan emberek, akik visszavágynak, vagy soha el sem költöztek a "kockából". 

A szerelem pedig elmondásuk szerint nagyon egyszerű, József 51, felesége Marika pedig 49 éve él egy ilyen házban. Mint mondják, a ház elrendezése számukra mindig is tökéletes volt, a belső terek felújítására pedig már egy új ház árát is ráköltötték, de megérte.

Szerintem azért szeretik az emberek ezeket a típusú házakat, mert a panelházba együtt vagyunk, ott a szomszéd ajtaját kinyitod és szinte a te ajtódba belenyitódik,  mindent hallasz, mindent látsz, ha akarod ha nem. Itt becsukom az ajtót, itt mondhatom a magamét, lehet véleményem amit esetleg csak magamban fogalmazok meg, vagy a családommal együtt fogalmazok meg

- fejtette ki a műsorban Marika. 

Forrás: We Love Budapest / ATV Heti Napló