Hihetetlenül különleges számokkal lett milliomos az első magyar lottónyertes, így semmizte ki Kádárékat az özvegyasszony

1956. december 29. A nap, amikor megjelent a hivatalos kormányhatározat a magyarországi lottó bevezetéséről. Erre aztán 1957. január 17-én került sor, amikor Kossa István pénzügyminiszter megbízta az Országos Takarékpénztárat, hogy szervezzék meg az első lottósorsolást.

A totó után azért vezették be a lottót is, mert ezzel akarták növelni az állami bevételeket, ugyanakkor így akarták Kádárék a lakosság hangulatát javítani a forradalom leverése után. A genovai eredetű játék aztán hamar meghódította az egész országot, de az első telitalálatra egészen a 6. játékhétig kellett várni, amikor is egy bizonyos Ring Sándorné elvitte a főnyereményt - mégpedig egészen elképesztő, kicsit sem véletlenszerűen kiválasztott nyerőszámokkal.

Az ókori lottó

Már az ókori Hellászban alkalmazták a sorsjátékot - igaz, akkoriban még nem pénz volt tét, hanem fehér és fekete golyók kihúzásával döntöttek a poliszok fontosabb ügyeiről; például a szalamiszi csata előtt ezzel a módszerrel jelölték ki a görög harcosok és tengerészek helyét. Később a rómaiak is átvették ezt a szokást, és ők is a véletlenre, pontosabban Fortunára bízták a vitás ügyeiket.

Azonban a rómaiak továbbfejlesztették a sorsjátékot, és valódi játékként is kezelték. Gazdag polgárok fényűző lakomáin volt szokás, hogy a házigazda ily módon sorsolt ki ajándékokat a vendégek között. Ez volt a tombola őse. De Augustus császár sorsjegyeket is árusíttatott Róma lakosainak, amiknek bevételéből a város felújítási munkáit finanszírozta.

Az ötöslottó eredete

Az 1957-ben, Magyarországon bevezetett ötöslottó tulajdonképpen az újkori Itáliából származik, hiszen azokat a szabályokat alkalmazza, amik a Genovai Köztársaságban ismert sorshúzáshoz vezethetők vissza. A kereskedővárost irányító képviselő-testületbe ugyanis minden évben 5 új tagot emeltek be, akiket 90 jelölt közül választottak ki. A genovaiak pedig előszeretettel fogadtak arra, hogy kik lesznek a győztesek, és minél több jelöltet találtak el, annál több pénzt, vagy ajándékot nyertek egy közös alapból.

Ez a játék aztán akkora népszerűségre tett szert az évszázadok során, hogy 1620-ban Benedetto Gentile szenátor elrendelte, hogy intézményes formát öltsön, majd ezután elindult hódító útjára, és elég gyorsan el is terjedt Európában. Az itáliai városállamok után a Habsburg Birodalomba, majd Poroszországba, Párizsba, Brüsszelbe, később pedig az amerikai gyarmatokra is betört ez az új játék. Mária Terézia a Habsburg területeken állami monopóliummá nyilvánította és bérletbe adta a lottójátékot, amikből aztán olyan sok bevétel származott, hogy fia, II. József, a kalapos király 1787-től az egészet az államnak biztosította.

Ők például nyertek már a magyar lottón:

Az első igazi lottó Magyarországon

Bár 1957. január 17-én vezették be Magyarországon a lottót, valójában már a 18. században is játszották. Ugyanis a Királyi Magyarország területén, Pozsonyban és Temesváron 1762-ben jelent meg, majd 1770-től Budán is játszották. Igaz, ezt nem lottónak, hanem lutrinak nevezték.

A sorsolások úgy zajlottak, hogy kéthetente felállították az olla fortunát, vagyis a nyerőszámokat tartalmazó szerencsekereket, és megforgatták. Emellett sorsjegyek is kaphatók voltak, amiket gabonakereskedők, kocsmárosok, lókupecek árusítottak.

A lutrizás közerkölcsökre gyakorolt káros hatása miatt, 1897-ben bevezették az osztálysorsjegyet, ami a Horthy-korszak végéig volt érvényben. A II. világháború után, 1946-ban érkezett meg hozzánk a totó, majd Kádár János és a rendszert konszolidáló szocialista pártelit az 1956-os forradalom leverése után úgy döntött, hogy egyfajta hangulatjavító intézkedés gyanánt bevezetik a lottót is.

Az első magyar lottónyertes

1957. február 13-án, a Sportfogadás című lapban jelentek meg a lottó szabályai, amik azóta is változatlanok:

„A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek”.

A lottósorsjegyeket február 13-ától lehetett megvásárolni 3 forint 30 fillérért; az első sorsolás 1957. március 7-én zajlott le. A játékba érkezett, összesen 1 505 546 darab szelvényből hét négytalálatos született, telitalálat azonban nem. Egészen a 6. játékhétig kellett várni arra, hogy valaki elvigye a főnyereményt.

A 66 éves özvegy Ring Sándorné összesen 855 ezer forintot nyert akkor a családi számokkal, négy gyermeke és a saját életkorát tette meg, amik az alábbiak voltak:

23 (Misi), 26 (Marica), 33 (Sanyi), 37 (Laci), 66 (Ring Sándorné).

Amikor egy hajléktalan férfi utolsó forintjaiból lottószelvényt vett, és elvitte a főnyereményt:

^{(Forrás: Rubicon)}