37 év után kiderült miért halnak meg korábban a későn fekvők, az ok egészen drámai

Az ember néha egészen elképed, milyen eredményt hoznak bizonyos kutatások. Egész egyszerűen azért, mert amit ami kiderül a végére, az tulajdonképpen olyan evidencia, amit a legtöbbeknek eszébe se jutna megkérdőjelezni. Ez történt most a finnországi Foglalkoztatás-egészségügyi Intézet kutatóval is, akik 37 éven keresztül vizsgálták az emberek alvási szokásait, hogy a végén kiderüljön az, amit eddig is mindenki biztosra vett.

A kronotípus az emberek napszaki ritmusának jellemzésére használt fogalom, ennek meghatározása többféleképpen is történhet, de a legelterjedtebb felosztás szerint két fő kronotípust különböztetünk meg:

• Pacsirta: A pacsirták korán kelnek, és már kora reggel éberek és produktívak. A nappali órákban aktívak, és este viszonylag korán elalsznak.
• Bagoly: A baglyok későn kelnek, és reggel nehezen ébrednek fel. A nappali órákban kevésbé aktívak, és este a leginkább produktívak.

A Chronobiology International szaklapban közzétett kutatás előfeltételezése az volt, hogy akik időben lefekszenek, tovább élnek, míg aki éjjelibagoly üzemmódban éli az életét, annak számolnia kell a korábbi elhalálozással. De vajon tényleg így áll-e a helyzet, és ha igen, miért?

A válasz az egyrészt-másrésztek világába vezet, mert egyrészt tényleg hamarabb haláloznak az éjjelibagolyok, mint a korán kelő pacsirták, másrészt ennek nem sok köze van az alvási ciklushoz, vagy legalábbis nem ahhoz van elsősorban köze.

A kutatók 22 976 felnőtt finn ikerpár egészségügyi adatait vizsgálták 37 évig, és  közülük az alanyok 42,9 százaléka valamennyire, vagy teljes mértékben bagolytípusnak nevezte magát.

Az 1981 és 1918 között végzett felmérésben a szakemberek folyamatosan nyomon követték a halálozási statisztikákat, ebben olyan befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek az alvási szokások mellett, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az iskolai végzettség, vagy a BMI.

A kutatás végére 8728-an haltak meg, közülük pedig 9%-al reprezentálták felül magukat azok, akik bagolytípusnak vallották magukat.

Ebből arra lehetne következtetni, hogy a későn fekvő személyek, megerősítve az előzetes feltételezést,  valóban hamarabb vesztik életüket, azonban ez mégsem ennyire egyszerű.

Christer Hublin, a tanulmány vezető szerzője szerint az aktívabb éjszakai élet a legtöbb esetben automatikusan együtt jár a dohányzással és a magasabb alkoholfogyasztással. A halálozási arányok okáról valójában ez tehet, nem a megborult alvási ciklus. Ezt onnan lehet tudni, hogy azok között, akik nem dohányoztak és nem fogyasztottak alkoholt, de mégis bagolytípusúnak vallották magukat, arányaiban sokkal kevesebben veszítették életüket.

Ez a kutatás tehát nemcsak az alvási szokások és az életritmusok összefüggéseit vizsgálja, hanem rámutat az életmódbeli tényezők, mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás, potenciális szerepére is a halálozási kockázat tekintetében.

Forrás: HVG