Még nem ért véget a világjárványok kora? Senki nem gondolná, hogy mi okozhatja a következőt

Egyre valószínűbnek tűnik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, hogy a gleccserekbe és a megfagyott talajba zárt vírusok és baktériumok újra megfertőzhetik a helyi állatvilágot - írja a The Guardian cikke alapján a Noizz. A helyzet ugyanis az, hogy a vírusterjedés kockázata magasabb lehet az olvadó gleccserek közelében, mindezt onnan tudják, hogy elvégezték a kanadai Hazen-tó talaj- és tóüledékek genetikai elemzését. 

Példának hozzák, hogy egy hőhullámnak tulajdonították, hogy Észak-Szibériában 2016-ban kitört a lépfenejárvány, amelyben meghalt egy gyermek, és legalább másik hét ember megfertőződött. A feltételezések szerint a hőhullám megolvasztotta a permafrosztot, így egy fertőzött rénszarvastetem került újra napvilágra. A régióban a járvány utoljára 1941-ben tört ki.

Vannak még egyéb kutatások is, amelyek arra utalnak, hogy bőven van ráció a történetben, illetve abban, hogy eddig nem várt veszélyeket tartogatnak az olvadó gleccserek. Tavaly az Ohio Állami Egyetem kutatói bejelentették, a kínai Tibeti-fennsíkról vett jégmintákban összesen 33 vírus genetikai anyagát találták meg. Kisebb aggodalomra ad okot, hogy ezek közül 28 újnak számít. 

"Az egyetlen tanulság, amit magabiztosan kijelenthetünk, hogy a hőmérséklet emelkedésével nő az átterjedés kockázata ebben a konkrét környezetben"

- fogalmazott Dr. Stéphane Aris-Brosou, az Ottawai Egyetem kutatója, aki talajmintákat gyűjtött kollégáival ai Hazen-tóból Hozzátette, egyelőre azt nem tudni, hogy ez valóban világjárványokat okozhat-e.