Pokol a valóságban: a pánikroham jelensége - mit lehet tenni a gyötrelmes helyzetben?

A pánikroham jellemzően a pánikbetegség egyik tünete, de nem mindenkinél válik krónikussá - az emberek nagy része már átesett életében legalább egyszer a félelmetes állapoton. A légszomj, a halálfélelem vagy a megfoghatatlan szorongás mind velejárói a reakciónak. Habár a folyamat közben az elszenvedő számára szinte örökkévalóságnak tűnik az állapot, de mégis léteznek olyan módszerek, amikkel enyhíthető a lezajlása. 

Elsősorban fontos tisztázni, hogy ne törekedjünk a pánikroham azonnali megszüntetésére, ami pedig még fontosabb: ne próbáljuk meg elbagatellizálni, ha mással történik meg. Gyakran tapasztalni, hogy a körülvevők csak legyintenek és azt mondják: ''Kutyabajod, csak beképzeled!" vagy ''Ne drámázz már!''. 

Ez csak azt eredményezi, hogy az illető még kevésbé érzi magát biztonságban, vagy próbálja visszafojtani az érzést, ami csak több bajt okoz.

Ehelyett, ha velünk történik meg, próbáljuk meg elfogadni a pánikroham jelenlétét, külső szemlélőként pedig hasznos, ha segítünk a bajba jutottnak a valósággal és a külvilággal való kapcsolódásban. A pánikroham leggyakoribb kezdeti jele a szapora légzés vagy a kilégzés nehézsége. Ez sokakat megrémiszt, de próbáljunk meg számolással be- és kilélegezni.

Pontosabban próbáljunk meg mélyen belélegezni és hosszan kilélegezni szájon keresztül.

A számolás ideje pedig hosszabb legyen kilégzésnél, mint belégzésnél. A légzésnek ez a formája nagymértékben segíthet enyhíteni a tüneteket, például a szapora szívverést vagy a mellkasi fájdalmakat. Azért, hogy hatékonyan és könnyedén tudjuk alkalmazni ezt a technikát, érdemes nyugodt állapotban, még a pánikroham nélküli állapotban gyakorolni.

Egy másik segítőkész módszer neve az 5-4-3-2-1 technika.

Lényege, hogy megerősítsük a külvilággal és ezáltal a valósággal is a kapcsolatot. Először nevezzünk meg magunk körül 5 tárgyat, amit látunk, majd 4 dolgot, amit meg is tudunk fogni. Aztán füleljünk három dologra, amit hallunk és szagoljunk meg két közeli dolgot. Végül pedig kóstoljunk meg egy ételt és ízlelgessük azt. Ez nagyban segít elterelni a figyelmedet a saját tüneteidről és tudatosítani, hogy életben vagy.

Ne feledd, a pánikroham mindig csak egy átmeneti állapot, ami idővel elmúlik! Ha egyedül vagy és teheted, akkor mindenképpen keress magadnak támogató embereket vagy hívj fel valakit, ha megtörténik. Nem kell egyedül megbirkóznod vele, ami pedig még fontosabb: nem szégyen a pánikroham.