Az Atlantisz-rémálom katasztrófáját jósolta meg a Gyűrűk Ura írója

Hogy micsoda? Atlantisz-rémálom? Igen, nagyjából így fordíthatnánk azt a jelenséget, amit élete egy jelentős időszakában átélt J.R.R. Tolkien, a legendás Gyűrűk Ura világának megalkotója. A fantáziadús angol író képzelete egész létezése az alkotás körül forgott, ám vérbeli szigetországiként jelentős rögeszmék is kísértették. Íg is fel lehet fogni azon látomását, mely nem mindig ugyanolyan formában érte el őt álmaiban. Egy vissza-visszatérő látomás volt az, amely mint egy szellem kísértette meg őt időről időre. Sőt, egyszer még egy komoly felfedezést is tett ezzel kapcsolatban. 

A két világháborút is katonaként megjárt Tolkien elbeszélései és történetei ugyan mindig egy teljesen elképzelt fantázia világot tárnak elénk, de rémálmában egy történelmi jelentőségű, de vitatott eredetű monda áll. Atlantisz legendája a mai napig izgatja a társadalmat, és az (önjelölt) szakértőket is. A bukott civilizáció pontos helyét sem térben, sem időben nem tudjuk meghatározni, illetve azt sem, hogy a legenda tartalmához mérten milyen arányú is a történetek valóság tartalma. 

A szóbeszédek szerint a letűnt atlantiszi társadalmat egy természeti katasztrófa törölhette el a Föld felszínéről, hogy mára már bizonyított hírmondója sem maradjon még tárgyi bizonyíték formájában sem.

A jelek szerint a kétségek ellenére is foglalkoztatta a dolog Tolkient. Ugyanis a tolkiengateway.net nevű internetes adatbázis arról regél, hogy a híres írót, aki 1973-ban halt meg, igenis foglalkoztatta Atlantisz rejtélye. Erre pedig alapos oka volt.

Tolkien az álmait mindig igyekezett a lehető leghamarabb leírni, és gyakran erre felriadva volt is lehetősége. Az volt a visszatérő lidércnyomása, hogy egy óriási árhullám közeledik a brit partok felé. Ez a hullám olykor viharos időben támadott a végtelen tenger irányából. Máskor pedig már a zöld szárazföldön, verőfényes napsütésben tornyosult szeretett Nagy-Britanniája fölé, hogy aztán lecsapjon rá.

Az álmokban mások nem szerepeltek, csak Tolkien fulladozott a vízben, hogy aztán így térjen magához az Atlantisz-kísértésből. Ezt az elenvezést ő maga adta a jelenségnek: Atlantis-haunting. 

A komoly felfedezés pedig nem volt más, mint hogy ezt a fajta jóslatot egyik saját fia, Michael is többször átélte álmában. Tette mindezt anélkül, hogy korábban beszéltek volna egymással erről a látomásba hajló álomról. Tolkien zsenialitását megemeli, hogy képes volt saját traumáját átemelni a művészetébe is, és még a Gyűrűk Urának is jutott belőle. A Király visszatér könyvében megemlíti Numenor történetét, és hogy nyugatot egy hatalmas hullám pusztította el a mindent magába foglaló elkerülhetetlen sötétségben. 

És még tíz dolog amit nem tudtál J.R.R. Tolkienről: