500 ezer forintból autó? Szakértő árulta el, hogy mi az amit mindenképp nézz meg vásárlás előtt - 3. rész

Az autóvásárlás a harmadik nap harmadik nap sem vált könnyebbé. Budapest közigazgatási határa felé indultam, délkeleti irányban:
Képeken gyönyörű, full extrás, drágán hirdetett, olaszországból néhány éve behozott autó. Nagyon érdekelt annak ellenére, hogy közelített a költségvetés másfélszereséhez a meghirdetett ára.

Bementem, köszöntem, beleültem, nagyon bejött. Elegáns kivitel, ködlámpa, könyöktámaszok. 

Kiszálltam. A géptető alatt itt is láttam olajat, lefelé vastagodva, de a toronylemezek illeszkedésénél itt is volt belül 2-2 rozsdafolt, oda bezzeg nem jutott a motort haspáncélként és nyestriasztóként is védelmező nedűből. Küszöbvédő itt is körbe, de az összkép megnyerő volt, nem sok nyoma volt a korróziónak. Egészen a jobb hátsó kerékjáratig tartott az öröm, itt egy hatalmas tenyérnyi felületet tudtam volna puszta kézzel lebontani, tehát felejtős, mert ilyen hülye helyen nem szeretnék hegedálni. Megköszöntem és távoztam.

Az olcsó autók esetében sok apró dologra kell odafigyelni.

Szakértőként gyakran olyanon is megakad a szemem, amin másnak nem.

Visszafelé buszon ülve megakadt a szemem az “autópiac” nevű megállón, gondoltam körülnézek. Leszálltam, deszkára fel, mivel elég kihaltnak tűnt a hely, megkérdeztem a portás nénit a nyitvatartásról, ő pedig biztatott, hogy menjek nyugodtan. Nagy hely sok mindennel: a villanyos gördeszkámmal egy óra alatt sikerült körülnéznem mindenhol. A túlárazott rozsdaboglyák mellett akadt néha egy 73000-et futott megkímélt rozsdamentes, ám teljesen fapados b corsa 300-ért, amit már csak a tisztelet miatt is megnézegettem. Ha az első autómat keresném, nem gondolkoznék rajta. Emberek nem jellemzők ezen a piacon, így az autók ártáblájához mindig tartozik telefonszám. Mindössze két kereskedővel találkoztam, az egyik az árut nézegetve szólított meg, a másik előtt csak elgurultam a gördeszkámmal:

Elektromos?
Aha
És mi lesz így az izmokkal?
És mi lesz a fájó térdekkel? - kérdeztem vissza - meg aztán így előbb bejárom a helyet, hátha találok megfelelő autót.
Na, autó az itt van bőven, csak vásárló nincs.
Ez tagadhatatlan tény volt, némi bájcsevej után elköszöntem, és a büfét még búcsúzóul útbaejtve kimentem a piacról. Nem találtam az általam kiszemelt típusból, viszont sok érdekességet vettem szemügyre, főleg a büfé mögé eldugott oldtimer szekcióban.

Ezeket a tippeket mindenképpen érdemes megfogadnotok.

Negyedik nap elmentem Dorogra vonattal, ott a Lidl parkolóban álltam neki a vizsgálódásnak. Jól felszerelt benzines. Kitakarítva rég volt, de lemosva frissen. A Küszöbvédő itt is dominál az alfelén, a küszöb élen lemezesedő rozsdát -melyből kézzel törtem egy kis darabot - azonban nem bírta elfedni. Itt is megköszöntem a lehetőséget, hiába tetszett a többi része, nem akarom tudatosan szivatni magam.

Ötödik napra kinéztem egy csepeli kereskedőnél található fapadosabb, eltérő színű lökhárítójú darabot. Ezek a dolgok sosem sejtetnek semmi jót, de megnézem, már csak azért is, hogy a hirdetésből kitakart rendszámot lekérdezhessem. 
A helyszínen fekve nagyon meglepődtem az állapotán: a festésen látszik, hogy volt már javítva, de a lemezmunka nagyon korrekt az öregedő, de még ép alvázvédelem mögött. Mivel fapadosabb kivitel, semmi sem takargatja a küszöböket a diszkrét bitumen rétegen kívül, egyedül az éleken van egy kis rozsdás felület az emelési pontoknál. Ez elég volt ahhoz, hogy tovább nézegessem: a kerékjáratok jók, itt látszott, hogy rendszeresen frissítik az alvázvédőt, ha már nincs műanyag betét hátul. A beltér tiszta és kulturált a filléres vacak üléshuzat alatt, a motor halkan jár, a klíma működik. Eddig tartottak a jó hírek.

Ha ezekre nem figyeltek, nagyon sokba kerülhet később a felújítás, a kereskedő pedig nem vásárolja vissza a már eladott autót.

Az első ablakok nem működnek, a szélvédőn 2 pici kavicsnyom, a középső kijelző sem működik, a sebességmérő álló helyben 20-at mutat, a fordulatszám álló motornál 1100 (!),  a csomagtartóban áll a víz. Utóbbi a tegnapi esőnek és a hátsó lámpák körüli hatalmas hézagnak köszönhető, ez általában 1-2 tubus sziloplaszt. Azért megnéztem a lemezt a pótkerék alatt: érdekes, hogy belülről nem látszik semmi  a pótkerék teknő legmélyebb pontján, alulról viszont hámlik az alvázvédő és némi rozsdalemez hullik ki, amint hozzáérek. Ettől még nem ment el a kedvem, mert legalább könnyű helyen van, és nem kell miatta kibelezni az autót. Az első ablakok fix mivolta jobban zavar. A motor halk és egyenletes, miután beáll az alapjárat, a blokk szép tiszta (le volt mosva) - legalább fogom látni, honnan folyik - gondoltam. A váltója szépen járt a francia identitása ellenére, valószínűleg a kulisszát is újra perselyezték nem rég. Megalkudtunk rá, mert minden hibájával együtt ez tűnt a legkisebb szívásnak.

Végül meglett a tökéletes darab, egy kis alku után még az árával is elégedett voltam.

Az eladó másnap levizsgáztatta, visszahelyezte a forgalomba és átíratta a nevemre, így adta át harmadnapra, azzal, hogy bármi gond van, keressem nyugodtan. 
Erre mindössze 5 percet kellett várnia, ugyanis amint kikanyarodtam a kereskedésből, felvillant a szegénység-jelző üzemanyagszint lámpa, tehát egyből bekanyarodtam az utca végén a benzinkútra. Igen ám, de hiába húztam a tankajtó-nyitó fület, semmi sem történt. Visszamentem hát a telepre és a kereskedő segítségével kinyitottuk az ajtót, melyen rögtön láttam, hogy nincs a helyén az a rugó, amely az egyszemélyes nyithatóságért felel. Visszatettem a rugót majd diadalittasan hajtottam a kútra a második felvonás kezdetéhez.

_{Író: Szegedi Gyula}