Autót akart vásárolni fél millió forintért, meglepődött a kínálaton: végül egy igen különleges darabhoz jutott hozzá - 1. rész
Olvass tovább...
A hirdető kedves fiatal kupec, kijött értem a buszmegállóba és elvitt a telephelyre, ami már külterületnek számított de nem volt messze az aszfalt út.
Ezt követően megláttam végre élőben a kiszemelt ezüst színű járgányt. Rögtön aláfeküdtem. Végigbújtam a küszöböket, 10 centinként kopogtatva - nyomogatva.
Néhány foltot a küszöb élén leszámítva, meglepően egységes régi de ép alvázvédelmet találtam, a jobb hátsó oldalán viszont kicsit könnyebben tudtam megnyomni a küszöb többi részéhez képest. Ezzel úgy voltam, hogy könnyű helyen van, ha esetleg egy repedést, vagy rozsdafoltot rejt a bitumen.
Beülve az autóba az utastér lelakott állapotban leledzett: az ülés bal oldala semmit nem támaszt az ajtón karcok és valami trutyi. Úgy általában látszott a telepen és az autó belsején, hogy kis pénzből nagyot villantani kívánó vásárlók és nepperek szigete ez. Nem volt kellemes a jármű külleme de komoly hibát eddig nem találtam, úgyhogy felpattintottam a géptetőt. A motort vizsgálva a szelepfedéltől lefelé egyre sűrűsödő olajsár állt a blokkon, ezért megvizsgáltam alulról: az olajteknő alján már kb. Fél centire tippeltem volna a természetes, bár kevésbé környezetbarát rozsdavédő réteget.
Olvass tovább...
Az első toronylemezek belső oldalán találtam rozsdafoltokat, így gyorsan megnéztem a hátsókat is: a kerék mögötti lemezen kicsit élénkebben feketéllett az alvázvédő. Pont úgy, ahogy az üregvédő poliuretánnal vagy egyéb trutyival bekent lyukakon szokott megszáradni. Itt már csóváltam a fejem, de lecsuktam a géptetőt és visszaültem az autóba. Próbálgattam az utastéri gombokat és csak ezután lettem figyelmes a szélvédő jobb szélén található repedésre, ami föntről lefelé szelte át a kilátást. Kívülről vizsgálva feltűnt az üveg bal felső sarkán a repedés tetején egy olyan megfolyás a ragasztott üveg rétegei között, amit a benne megvagyó víz szokott okozni, felette egy kisujjnyi rozsda hólyag.
Ez eltántorított ettől a vételtől, de mielőtt elköszöntem, kettővel hátrébb megpillantottam egy jobban felszerelt típustársat feketében, sötét ablakokkal - micsoda yakuza dizájn - bár ezen kívülről is láttam rozsdát, ezáltal a műanyag küszöbvédő is baljós árny mert sosem takarítják alatta, de azért rákérdeztem:
Olvass tovább...
Hááát, az még nem eladó mert báttya intézi hozzá a papírokat, úgyhogy amíg papírbajos, addig nem is hirdetjük.
Na szép! - gondoltam, majd megköszöntem a lehetőséget és elsétáltam az aszfaltig, miközben azon töprengtem, mi értelme lehet szándékosan olyan fény és árnyék viszonyok között fotózni a portékát, hogy a képen ne látszódjon a megrepedt üveg, ha élőben úgyis kiderül.
Visszagurultam longboardon a buszmegállóig, majd kinéztem a következő helyszínt, ami egy kereskedés valahol Ferencváros és Kispest határán. Nemrég behozott kocsi a legújabb rendszám formátummal, kíváncsi voltam. Az udvarhoz közelítve egyre sűrűbben álltak a kereskedő árcédulákkal ellátott autói, majd meg is láttam a kiszemeltet.
Gondoltam, mielőtt aláfekszem, csak szólok valakinek a szándékomról a kereskedésben, de sehol senki. Egyedül a szomszéd gumiabroncs műhelyben volt némi mozgás így bekopogtam volna, de abban a pillanatban nyílt az ajtó, kijött a mester, így neki mondtam, hogy legális indítékkal megvizsgálnám azt a kocsit ottan. Ezt nyugtázva megjegyezte, hogy a kereskedők hollétéről nem tud.
Mélykék, sötét ablakok, jól felszerelt. Több se kell, jöjjön az altest. A küszöbvédő erényöv itt is érzékelteti kettős hatását: takar, és a benne gyülekező kosz puffereli a vizet, így alakul át az anyag mögötte, de mivel szerszámmal nem készültem, beértem a küszöb élének átvizsgálásával, amin már látszott a kora, és hogy nem mindig emelték szakszerűen. Benéztem a kerekek mögé is: itt sokkal több rozsdát láttam, mint a küszöbön, ráadásul a bal hátsó kerék defektes. - Eleget láttam - hazamentem aludni.
Olvass tovább...
Író: Szegedi Gyula