promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Idegen piramist ástak ki a sivatagban, atombombát dob a tudományos életre

Idegen piramist ástak ki a sivatagban, atombombát dob a tudományos életre

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Ez mindent megváltoztat, amit eddig az egyiptomi piramisokról gondoltunk.

A piramisokhoz a kulcs a homok mélyén hevert a régészek szerint

Az egyiptomi piramisok rejtélye évszázados dilemma, többek között már a formájukkal is rengeteg összeesküvés-elméletet termékenyítettek meg, ám a tudósoknak és régészeknek van magyarázatuk arra, hogy miért pont így néznek ki, ahogy. A rejtélyhez pedig egy idegen piramis adhatja meg a kulcsot, amelyet a tudósok a sivatagban találtak még korábban, és egyáltalán nem úgy néz ki, mint Egyiptom leghíresebb piramisai, hanem egészen máshogy, torz és zömök, mintha nem is piramis lenne, mintha nem is e világi lenne.

És valóban ez lehet a magyarázat rá.

Szakítás a hagyományokkal

Sepszeszkaf fáraó sírjáról van szó, ő Menkauré fia volt, annak a fáraónak a leszármazottja, akinek gigászi piramisa a Gízai-fennsíkon található. Kezdjük azzal, hogy az ókori egyiptomiak Ré napistent tartották minden fáraó atyjának, úgy gondolták, hogy Ré egy piramis alakú halomból teremtette meg önmagát. A piramisok formája pedig a Napból származó fény sugaraira hajaznak.

Héliopolisz volt ennek a Napkultusznak a központja, a piramisokat pedig általában olyan helyre építették, hogy a városból is jól lehessen ezeket látni. Héliopolisz tehát a piramisok tájolásának mérvadója.

Sepszeszkaf azonban Szakkarától délre temetkezett egy torz piramisban. A piramis igazából egy hatalmas téglalap, amely nem teljesen szimmetrikus. Sokak szerint egy tartaléksírról volt szó, a fáraó ugyanis küzdött legitimitási problémákkal Egyiptomban. Ám más régészek azt mondják, hogy direkt lett ilyen torz az idegen piramis, és ennek magyarázata a Napkultusz elvetésében van, hiszen a piramisok Rének állítanak emléket.

Egy tudós szerint totális napfogyatkozás miatt fordulhatott el a Napkultusztól a fáraó, ezért építtetett olyan idegen kinézetű piramist. Meglehet, hogy a Napfogyatkozást rossz előjelként kezelték az egyiptomiak. Azt is kiszámolta a tudós, hogy a totális Napfogyatkozás hét percig is eltarthatott, és elképesztő hatással lehetett az egyiptomiakra a látvány, megrémíthette őket, és úgy gondolhatták, hogy egy nagyobb hatalom, mint a Nap műveli mindezt.

Ez pedig a piramisépítészet hagyományában is törést okozott.

Így néz ki a furcsa és idegen piramis:

(via IFLScience)