Azonnal nézz bele a pénztárcádba, ritka és értékes 50 forintost találhatsz a visszajárók között

Világszerte nagy rajongótábora van a papírpénzeknek és az érméknek egyaránt, aki pedig kifog egy-egy ritka példányt, annak komoly összeg ütheti a markát. Általában azokat kutatják a leginkább a gyűjtők, amik már nincsenek forgalomban, vagy valami miatt hibásan kerültek ki a pénznyomdából, és értelemszerűen minél kevesebb készült belőlük, annál többet érnek.

Ebből alighanem az is kiderült, hogy a numizmatika nem a türelmetlen emberek „sportja”, ám egy próbát megér, érdemes néha átnézni a pénztárcánkat, hátha valami olyasmit találunk, aminek több az értéke, mint ami a címleten szerepel.

Ilyen lehet az egyik 50 forintos is, méghozzá az 1993-as kiadású, amelyből alig néhány százezer készült, különlegessége pedig épp az egyszerűségében rejlik. Nem olyan részletgazdag ugyanis, mint a többi kiadás, a hátulján található fatörzs és kerecsensólyom sem.

Fontos az állapot

Ugyan a fő értékét ez adja, ám az sem mellékes, hogy milyen állapotban van az érme, vagy épp papírpénz. Utóbbiaknál főleg azt szokták kiemelni, hogy hajtás- és szakadásmentes, az érméknél pedig leginkább a kopást figyelik, minél újszerűbb egy pénz, annál többet ér.

A legkorábbi, még forgalomban lévő forintérméket itthon 1992 és 1993-ból fedezhetjük fel, értelemszerűen 100 és 200 forintosokat ilyen korai időpontokban még nem találhatunk, hiszen ezek csak 1996-ban és 2009-ben lettek bevezetve. Az 1 és 2 forintosokat is már rég kivonták, így jelenleg a legkisebb címlet az 5 forintos, ennek 1992-es változatából is csak alig egymilliót gyártottak.

Ebből egy-egy szép példányért 10 ezer forintot is elkérnek, a fentebb említett 50-es ugyanakkor jóval többet ér, jelenleg akár 30-40 ezer forintot is ér egy szebb példány. És hogy milyen különleges érméket találhatunk még, amikor kinyitjuk a pénztárcánkat? Ebből a videóból elég részletesen kiderül, érdemes nyitott szemmel járni: