Rászabadították a mesterséges intelligenciát az egyiptomi piramisokra, és olyat mutatott, ami egészen szürreális
Olvass tovább...
A mesterséges intelligencia kicsit másképp emlékszik az egri csatára.
A mesterséges intelligencia segítségével bármilyen kérdésre azonnal kaphatunk választ - persze nem árt ezeket ellenőrizni, hogy mennyire helyesek, mert hozzá kell tenni, hogy az AI még nem annyira fejlett, hogy mindenre precíz, pontos választ tudjon adni.
A mesterséges intelligencia is hibázik, és úgy tud fejlődni, ha kicsit megtámogatjuk azzal, hogy felhívjuk a figyelmét a hibáira.
Korábban a Nazca-vonalakról mutatott igen érdekes dolgokat, aztán valaki az egyiptomi piramisokra is rászabadította, most pedig egy magyar ember azt kérte tőle, hogy készítsen egy képet az egri várról, illetve az egri csatáról.
Olvass tovább...
Az egri csata 1552-ben volt, amikor Dobó István a vár katonáival és lakóival együtt hősiesen megvédte azt a hatalmas oszmán sereg ellen. A magyar történelem egyik fontos győzelmét Gárdonyi Géza dolgozta fel az Egri csillagok című regényében, amiből aztán Várkonyi Zoltán kalandfilmet készített 1968-ban.
A mesterséges intelligencia által készített kép az egri csatáról sok szempontból hibás; hogy csak egy példát említsünk: van rajta egy indokolatlan tank is. De jól megfigyelhető, hogy a vár tetején a magyar zászló sem hiteles történelmileg.
Az egri csata előtti utolsó magyar zászló a vörös színű, fecskefarkas, negyedelt zászló volt: az első negyedben nyolc egyenlő szélességű piros és fehér színű vízszintes sávval (Árpád-sáv), a második negyedben egy zöld hármashalmon álló fehér kettőskereszttel, a harmadik negyedben kék mezőben három aranyszínű leopárdfejjel, a negyedik negyedben egy ágaskodó fehér oroszlánnal, valamint középen vörös címerpajzsban egy fehér sassal.
Ezt a zászlót egészen 1526-ig, a mohácsi csatáig használták, utána megkezdődött a Habsburgok uralma; az első uralkodó I. Ferdinánd volt, aki egészen 1564. július 25-éig viselte a koronát.