promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Dinótojásnak hitték a szomszédban az élő sziklákat

Dinótojásnak hitték a szomszédban az élő sziklákat

Borítókép:  Pixabay
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Sőt, a románok egyenesen az idegenek látogatását is ezeknek a különös képződményeknek a számlájára irták. 

Nem számít éppenséggel világszerte ismert helyszínnek Közép-Románia hegyes-völgyes vidékének egyik eldugott zuga. Ugyan a csodaszép hegyek és völgyek valóban különlegesek és legendásak, azonban számos részletet is jól elzárva tartanak. Ezek közé tartoznak az úgynevezett élő sziklák, melyek egy aprócska falu mellett bújtak meg. Az alig 1200 lelket számláló Costesti méltán lehet büszke az egész Földön ritkának számító kövekre.

A románul trovantnak hívott sziklák a legenda szerint még mozognak is, bár pontosabb azzal a tulajdonsággal felruházni őket, hogy folyamatos növekedésben vannak. 

Ezek a homokkő alapú képződmények bizony nem mennek sehova, ha csak arrébb nem rakja őket valaki. Bár ez roppant ritka a védelmi körzetükben, még ha a néhány milliméterestől akár a több méteres darabokig terjedően is vannak szétszóródva. Egykor a babonás helyi románok elsősorban sárkányok, majd dinoszauruszok tojásainak hitték az egyébként kerekded köveket. Több ottani legendárium is kötődik ezekhez a különleges összetételű trovantokhoz, amik rémisztő horror-történetek alapjait jelentik a folklórban. 

A dinókkal kapcsolatos teóriák után már az idegeneket kötötték össze a hírhedt élő kövekkel. Néhány eszetlen és önjelölt szemtanú még látni is vélte, hogy az űrhajók a leszállópályákat jelölik a trovantokkal. Azonban általában az igazság néha sokkal egyszerűbb. Igaz, itt legalább a valós tények is roppant érdekesek. 

A trovantok a megfelelő talajszerkezetben és összetételben képesek csak kialakulni, hogy aztán a felszínre bukkanjanak.

Létezésük során nem más az "éltetőjük", mint az esővíz. A homokkő ugyanis kivonja a csapadékból a kalcium-karbonátot. Az ásványi anyagok ezen kombinációja pedig folyamatosan újabb és újabb réteget alkot a külső héjon. Ezáltal a kövek körülbelül 1200 év alatt képesek akár 4-5 centimért is növekedni. 

Érdekesség, hogy a trovantok a Costesti melletti, már kimerült homokbánya mellett fekszenek a szabadban, és egy jól behatárolható 100 méteres sugarú körben található az eredeti elhelyezkedésük. 

A trovantok kialakulása: