Tenyér méretű leszakadt lábujjat találtak, ámulatba ejtette a tudósokat

Számtalan elmélet született már arról, hogy nem csak az általunk ismert élőlének léteznek a Földön: és itt nem a még fel nem fedezett hüllő, rovar, vagy madárfajokra gondolnak a tudósok. Még a tudományos körökben is makacsul tartja magát az elképzelés, hogy régebben, még az általunk ismert civilizáció előtt hihetetlen ősi lények népesítették be a Földet: találtak már sárkányok jelenlétére utaló csontvázat, a sellők és az Antarktisz létezése a mai napig izgalmas kutatási téma, de azt sem vetik el, hogy bizonyos helyeken óriások sétáltak. Érkeznek bejelentések tündérekről, de az sem biztos, hogy az unikornisokat a népmese szülte. Természetesen ez parázs vitát okoz nem csak a tudósok, de a társadalom tagjai között is: míg egyesen gyermekmesének tartják ezeket a kitalált szereplőket, addig mások bizton állítják, hogy léteznek ezek a misztikus lények.

Egy ilyen lény különösen foglalkoztatja a közvéleményt.

Ez pedig nem más, mint a Nagyláb, aminek létezésére talán a legtöbb tárgyi bizonyíték áll rendelkezésünkre. Egy nem régiben nyilvánosságra hozott kép ismét parázs beszélgetést eredményezett a téma "szakértői" között, akik szentül hiszik, hogy a Nagyláb létezésének bizonyítékait évek semmibe veszik. 1923-ban olyan felfedezés történt, amit a mai napig nem tudtak megmagyarázni: a Washingtoon állambeli Tacoma erdeiben egy vadászcsapdában felfedeztek valamit, aminek nem kellett volna ottlennie. Egy hatalmas lábujjat.

Akkoriban hatalmas érdeklődés övezte a testrészt, ám egy idő után feledésbe merült.

Egy medvecsapdában fedezték fel a lábujjat, amit végül a Moody nevű tudományos intézetnek adományoztak. Ők néha kiállították a furcsa végtagot, de különösebb érdeklődést nem keltett, ugyanis nem tudták kellő alapossággal megvizsgálni, hogy mégis honnan és kitől származhat a gigantikus lábujj, ezt fel is tüntették a kiállításon: nem akarták tudományosnak, vagy bizonyíték erejűnek beállítani és félrevezetni a látogatókat.

1989-ben DNS szekventálásnak vetették alá.

1989-ben megnőtt az érdeklődés Nagyláb iránt, így elővették a leszakadt lábujjat és megvizsgálták. Adenint, citozint és guanint találtak benne, egyenlő arányban. ami furcsa volt, hogy a benne található purin és piridin bázisok aránya egyetlen ismert főemlős génkészletére sem hasonlított, így hiába az alapos vizsgálat, nem jutottak közelebb a megfejtéshez, így ismeretlen fajként könyvelték el az egyedet, aminek a lábujja akár egy ősi maradvány is lehetett.

Dr. Yenolab Ynohp kurátor így nyilatkozott a vizsgálatról: 

 „Ez egy elképesztő felfedezés, amelyet a tudományos közösség nem hagyhat figyelmen kívül. Egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a több ezer bejelentés a nagy, ijesztő főemlősökről, akik az ország különböző részein kóborolnak, azok igazak. ”

 A lábujj már állandó kiállításon van a 222-es szobában, a múzeum nyugati szárnyának 52-es részlegén, ezt itt nézhetitek meg:

_{Forrás: Facebook}