promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Másfél millió éves lábnyomokat találtak Kenyában, másik emberi fajhoz tartoztak

Másfél millió éves lábnyomokat találtak Kenyában, másik emberi fajhoz tartoztak

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

A jelenlegi embereken kívül voltak más emberi fajok is.

Világraszóló felfedezést tettek a kutatók Afrikában, Kenya északi részén, a Turkana-tó közelében: megkövesedett lábnyomok bizonyítják, hogy több mint egymillió évvel ezelőtt két ősi emberfaj, a Homo erectus és a Paranthropus boisei osztozott ugyanazon élőhelyen. Ez az első kézzel fogható bizonyíték arra, hogy ezek a fajok együtt éltek, és betekintést nyújt abba is, miképpen hatottak egymásra és hogyan versenyeztek az erőforrásokért.

Ősi nyomok az idő mélyéről

A lábnyomok 2021 júliusában kerültek felszínre a Koobi Fora nevű lelőhelyen, ahol a kutatók ezek mellett madarak és patás állatok nyomait is azonosították. Egy részletesebb feltárás 2022-ben 12 egymás utáni Paranthropus boisei nyomot és három különálló Homo erectus lábnyomot fedezett fel. Ezek a lábnyomok egy sárban gazdag partszakaszon maradtak fenn, amelyet finom üledékrétegek fedtek be, így jó állapotban őriződtek meg utókor számára.

Craig Feibel, a Rutgers Egyetem Föld- és Bolygótudományok Tanszékének professzora megállapította, hogy a lábnyomok körülbelül 1,5 millió évvel ezelőtt keletkeztek. Bár az nem bizonyítható, hogy a két faj közvetlenül kapcsolatba lépett egymással, a lábnyomok azt sugallják, hogy ugyanazon a területen jártak, szinte azonos időben.

Két különböző faj egy közös világban

A lábnyomok részletes elemzése és 3D modellezése feltárta a két faj közötti különbségeket. A Paranthropus boisei nyomai, amelyeket egy enyhén szétterülő nagylábujj és mélyebb talpnyomás jellemez, egy növényi táplálkozásra specializálódott, erős állkapcsú faj sajátosságait tükrözik. Ezzel szemben a Homo erectus nyomai egy saroktól-lábujjig tartó mozgást mutatnak, amely a modern ember járására emlékeztet és egy mindenevő, emberibb testfelépítésű faj jellemzője.

Kevin Hatala, a Chatham Egyetem biológusa szerint a lábnyomok azért maradhattak fenn, mert a Turkana-tó partján a sár tökéletes körülményeket termetett ehhez.

„Nehéz megmondani, pontosan mit csináltak, de szerencsénk volt, hogy pont egy ilyen ideális helyen jártak, ahol a lábnyomok fenn tudtak maradni.”

- mondta Hatala,

Miért fontosak ezek a nyomok?

A kutatók szerint a lábnyomok úgynevezett „nyomfosszíliák”, amelyek a viselkedésről árulkodnak, ellentétben a testfosszíliákkal, mint például a csontok és fogak, a nyomfosszíliák ugyanis nem mozdíthatók el, így közvetlen bizonyítékot nyújtanak az ősi élőlények tevékenységeiről.

Dokumentumfilm a Homo erectusról:

forrás: ArkeoNews