Űrszonda indult a NASA által szétlőtt aszteroidához, megkezdődött az első bolygóvédelmi küldetés

A 2024 ON nevű óriási, körülbelül felhőkarcoló méretű aszteroida szeptemberben haladt el a mellettünk. Az aszteroida körülbelül egymillió kilométerrel kerülte el a Földet – ez kevesebb, mint háromszorosa a Hold távolságának – csillagászati ​​mércével mérve nagyon közel volt. 

A 2024 ON névre keresztelt égi objektum nem volt bolygógyilkos méretű, de elég nagy volt ahhoz, hogy egy egész országot elpusztítson, és katasztrofális globális éghajlati változást okozzon, ha eltalálja a Földet. Az aggasztó az volt, hogy kevesebb, mint két hónapja észlelték, tehát kevés idő maradt arra, hogy bármit is tegyünk a becsapódás megelőzése érdekében, ha éppen felénk tartott volna.

Pedig kísérletek már vannak. Egy méretes aszteroida bolygónkba csapódása nemcsak a hollywoodi filmekben létező lehetőség, 4,5 milliárd éves történelme során a Földet több mint hárommillió becsapódás érte. A leghíresebb talán a 180 km széles aszteroida volt, ami 66 millió évvel ezelőtti pontot tett a dinoszauruszok korának végére.

Megtorpedózott aszteroidához indul az európai űrszonda

2022-ben a NASA szándékosan küldött űrjárművet egy 151 méter széles aszteroidába, hogy megvizsgálja, el lehet-e téríteni a pályájáról, ha az történetesen éppen felénk tartana. A Dimorphos és a DART űrszonda szándékos becsapódásakor elszállt sziklatörmelék hozhatják létre az első ember alkotta meteorzáport, a Dimorphidákat, 2055-ben.

Most egy szonda indult a megcélzott űrkőzethez. A Héra nevű, nagyjából kisautó méretű űrszonda a Földtől 195 millió kilométerre lévő célpont felé tart és ha odaér, alapos tanulmányozásba kezd. Az Európai Űrügynökség (ESA) indította el a Hérát az első bolygóvédelmi küldetésre, amelynek célja annak felmérése, hogy a jövőbeli aszteroidákat el lehet-e téríteni a Földdel való ütközési pályáról.

A Herát úgy tervezték, hogy részletes elemzést készítsen, amit aztán bolygóvédelmi stratégiává lehet fejleszteni. Amellett, hogy 11 fedélzeti műszerrel dolgozik, két mikroműholdat telepít majd az aszteroidarendszer körüli pályára. A küldetésük azzal ér véget, hogy a két szonda leszáll a Dimorphos törmelékszerű felszínére, és remélhetőleg újabb részletekkel szolgál majd annak összetételéről.

„A Hera össze fogja gyűjteni azokat az adatokat, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy a kinetikus hatást egy jól érthető és megismételhető technikává alakítsuk, amelyre egy napon mindannyian támaszkodhatunk" – mondta Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség főigazgatója.

A Dimorphos és a DART űrszonda ütközésének sikeres kivitelezése a programban résztvevő mérnökök életének legnagyobb teljesítménye, ki is élvezték a pillanatot: 

Forrás: SkyNews