1200 évvel a hivatalos felfedezése előtt már jártak valakik az Antarktiszon - a tudósok nem várt eredményre jutottak
Olvass tovább...
Vajon a Déli-sarkvidék mindig is a bolygónk egyik legsivárabb vidékének számított? Vagy éppenséggel Földünk legfejlettebb civilizációja virágzott rajta?
Az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék a Föld legnagyobb sivataga. Nincs tévedés, a sivatag ugyanis a definíciója szerint olyan területet jelöl, ahol az éves csapadékmennyiség nem éri el a 250 millimétert. Az Antarktisz ennek tökéletesen megfelel, hiszen a partvidékein még csak-csak hullik évi 200 mm, de a belső területein csupán 20-50 mm.
A Déli-sarkvidék 14,2 millió négyzetkilométer kiterjedésű, eltörpül tehát mellette a „mindössze” 9,2 millió négyzetkilométeres Szahara homoksivataga. Ez azonban nem volt mindig így, megfontolandó bizonyítékok is alátámasztják, hogy a hó és jég déli birodalma hajdan igencsak lakható volt.
Olvass tovább...
Ennek az elméletnek az egyik legismertebb szószólója a brit Graham Hancock író-kutató, akit gyakran vádolnak áltudományossággal, és a régészeti leletek félreértelmezésével. Szerinte létezett egy igen fejlett jégkorszaki civilizáció a Földön, amelynek egy rejtélyes kataklizma vetett véget. Az ismereteik azonban nem mentek veszendőbe, hanem továbböröklődtek az egyiptomi, mezopotámiai és közép-amerikai civilizációkra.
Hancock úgy véli, hogy az Antarktisz nagy része még 6000 évvel ezelőtt is jégmentes volt. Ezt a török Piri Reis tengernagy különös, 16. századi térképe is bizonyítja, amelyen a Déli-sarkvidék ma már jég és hó alatt lévő partvonalai tökéletes hűséggel vannak ábrázolva.
Olvass tovább...
Az író szerint nem kellene mást tennünk, mint elég mélyre ásni az Antarktisz jegébe, hogy rábukkanjuk a fejlett civilizáció nyomaira. Az 1200 kilométer hosszú Gamburcsev-hegység mérete például az Alpokéval vetekszik, a magassága 2700 méter, viszont 600 méternyi hó és jég borítja. Hogyan jöhetett létre egy ilyen elképesztő képződmény?
Hancock meg van győződve arról, hogy a térség völgyeiben és barlangjaiban bizonyosan megtalálnánk egy hajdani, fejlett társadalom nyomait. Sőt, akár a földönkívüliekét is, akik egyfajta tanítómesterekként szerepelhettek titokzatos őseink mellett.
További rejtélyek az Antarktisszal kapcsolatban: