A párom új hobbit talált magának, azóta fürdeni sem akar: félek ilyen állapotban magára hagyni

Cecília és párja régóta vitáznak, de kapcsolatuk eddig kitartott. Most azonban a férfi viselkedése olyan irányt vett, amivel a nő már képtelen együtt élni tovább, azonban aggódik is a kedveséért. Most az ő történetét olvashatjátok:

Kedves Olvasók! Szörnyen el vagyok keseredve. Az az igazság, hogy elég régóta szenvedek ebben a kapcsolatban, de eddig úgy gondoltam, hogy más férfival sem lenne jobb, hiszen súrlódások mindenhol vannak. Azzal kezdődött az egész, hogy ő elég rendetlen volt, én pedig szeretem a rendet. Nem kórosan, de kidobom a szemetet, használom a wc kefét, nem rohasztom meg az ételt, ezek szerintem alap dolgok. Ráadásul magamra is elég igényes vagyok, parfümöt, illatszereket, szájhigiéniai termékeket használok.

Az elején a barátom is hasonlóan adott magára.

Egy ideje gyanítom, hogy nem minden oké nála, depresszióra utaló tüneteket tapasztaltam, de amikor erről beszélni akartam vele, akkor mindig letagadta. Nem is tudom mikor játszott először online játékkal, de nagyon hamar kiderült, hogy az sokkal jobban érdekli, mint én. A videójátékok a mindennapjai részévé váltak, még olyan munkát is sikerült találnia, ami ezek köré épül. Teljesen elhanyagolt engem és sajnos saját magát is. Leírni is szégyellem, de a fürdések és fogmosások megritkultak, a ruháit csak én mostam ki, a háztartásban pedig már semmit nem segített be.

A videójáték függősége szerinte nem igényel segítséget.

Van hogy napi 20 órát játszik, aztán lefekszik aludni és nem kel fel ugyanennyi ideig. Én pedig viszem kettőnk terhét, a háztartást és majd megszakad a szívem, de közben meg a szakításon gondolkozom. Nincs már semmi, amit szeretnék menni, csak a régi közös életünk, de én nem bírok így élni. Igénytelen és sajnos hajlandósága sincs rá, hogy változtasson, kompromisszumot nem akar kötni. Velem gyakorlatilag minden intim kapcsolata megszűnt, egyszerűen taszít, neki néha lenne kedve, de én már nem nézek rá úgy. Azt hiszem vissza lehetne még ezt fordítani, de nem tudom, hogyan. Társaságba már nem járok vele, rettenetesen kellemetlen volt, hogy az ő és az én barátaim is megjegyzéseket tettek rá és sajnos jogosan. Van innen még visszaút, vagy végleg elindult a lejtőn? Tehetnék érte valamit? Vagy hagyjam az egészet és tegyek magamért? Rossz ember lennék, ha elhagynám? Ultimátumot már adtam neki, de nem vette komolyan, úgy érzem elfogynak az eszközeim és amíg ő kívülről sorvad, úgy én belülről leszek egyre halottabb.

A barátai is próbáltak segítséget kérni tőlem.

A legrosszabb az egészben, hogy a környezete tőlem várja a csodát. Volt amelyik ismerőse rám írt, volt, hogy baráti rendezvényen hívtak félre, de már az anyukája is beszélt velem. Talán az még fontos infó, hogy 5 éve vagyunk együtt, tehát nem friss kapcsolat, de szerintem ilyen szintű személyiségváltozás egy 40 éves házasság után se férne bele. Elég sokat költ is a játékokra, de nem hiszem, hogy ez lenne a slamposodás oka, ugyanis én rendszeresen lepem meg illatszerekkel, amik érintetlenek maradnak. Félek, hogy hova tud még lesüllyedni. Azt sem tudom, hogy ez az egész a videójátékozás miatt van, vagy azért kezdte el ezeket a játékokat, hogy az alapproblémáról elirányítsa a figyelmet? Terapeutáról hallani sem akar. Majd megváltozik... ígéri mindig, de azt is hozzáteszi, hogy túldramatizálom, egy férfitől nem lehet elvárni hogy piperkőc legyen.