Felháborító dolgot tettek egy visszaváltó automatánál, a bolti dolgozók ezért vannak kiakadva
Olvass tovább...
Fordított esetben mi is elvárnánk, pár szó lenne csak és mindenkinek jobb lenne a szájíze utána.
A legtöbben alighanem megspórolnák a boltba járást. Tömeg van, épp az nincs, amiért mennénk, otthagyunk egy vagyont, és az is érthető, ha valakinek nincs jó napja, és szeretne csak túlesni az egész hercehurcán, de azért egy köszönés, és egy két szó belefér, legalább az eladó felé.
Rájuk ugyanis kevesen gondolnak, pedig nekik kell elviselniük a házsártos vásárlókat, na meg persze azokat is, akik a kenyeret képtelenek megtalálni a boltban, vagy épp nem tudják eldönteni, hogy mivel szeretnének fizetni. Mert bizony illik jelezni, hogy kártya vagy készpénz, a kasszás nem gondolatolvasó.
Erre panaszkodott most egy bolti eladó, és bizony sokan felszólaltak a Threads-re feltöltött poszt alatt, hasonló okokból.
Olvass tovább...
„Boltban dolgozom, mint eladó, kasszás (is). Nem az első alkalom, sőt kb. 10 emberből 1, aki nem ezt csinálja kártyás fizetésnél. Tehát a szituáció: beolvasom az összes terméket, elmondom az összeget és a kedves vásárló csak áll és néz rám, jobb esetben a kártyával a kezében, vagy a telefonnal és várja, hogy én kitaláljam, hogy kártyás fizetés lesz. Oké, evidens, hogy ha látom, hogy ott van a kezében, akkor nyilván az lesz, de annyi "tiszteletet" vagy jóindulatot nem érdemlek, hogy annyit mondjon: "kártyával"???? Vagy ha megkérdezem, hogy kártyával? És akkor sem szólal meg csak lebegteti ott a kártyát a kezében, meg már érintené a terminálhoz. Emberek...miért?”
– panaszkodott a vásárlókra, hamarosan pedig mások is így tettek.
„Boltban dolgozom! A köszönés már kihalt! Odajön és áll! Sokszor van, hogy épp háttal állok és nem veszem észre hogy odajött valaki a csemege pulthoz! És sokan vannak, hogy nem is köszönik meg ha kiszolgálom csak simán elmegy! Na és még a telefonálás az még a halálom!”
– tette hozzá egy kommentelő.
Olvass tovább...
Persze a másik oldalról is érkeztek kritikák, mint azt egy újabb hozzászóló írta:
„Nekem meg az a kedvencem, amikor pl a Lidl-ben a kasszánál vagyok, mint vásárló és a pénztáros kedélyesen beszélget, majd mikor visszakérdezek, mert nem értettem mit mondott nekem, vagyis csak hittem hogy nekem, hát kiderül, hogy ott a hosszú haja alatt a füles és a másik kasszással, vagy a bolt túlsó végén levő melótársával folytat eszmecserét (köszönést/elköszönést természetesen ignorálja).”
Nos igen, valóban létezik mindkét jelenség, ám a jó hír, hogy mindkettőre van megoldás: figyeljünk kicsit jobban oda egymásra, legyen egy-egy kedves szavunk és forduljunk tisztelettel a másikhoz. Egyből jobb lesz mindenkinek a hangulata!