promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Óriási föld alatti laboratóriumot nyitottak ki a Balatonnál, hosszú idő után leshettünk be a falai közé

Óriási föld alatti laboratóriumot nyitottak ki a Balatonnál, hosszú idő után leshettünk be a falai közé

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc

Az egyik legnépszerűbb üdülőváros alatt húzódik az óriási pincerendszer.

Balatoni urbex

Az urbex egyre népszerűbb, izgalmas műfaja a városi, ipari emlékek felfedezéséről szól - a modern felfedezők bejárják a régóta elhagyatott épületeket, ahol igen érdekes élményekkel gazdagodnak, a különböző videómegosztó platformoknak hála pedi más is átélheti az élményt.

Balatonfűzfő nem egy klasszikus üdülőhely - története a vegy- és papíriparhoz kötődik, amit a helyi köznyelv „fűzfőszagnak” nevez. Egy magyar urbexes, Somogyi Levente, bejárta a föld alatt létrehozott hatalmas erőművet, élményeit pedig meglehetősen alaposan dokumentálta is.

A Nitrokémia erőművének építése a két világháború között kezdődött: 1924-ben ásták ki az alagutakat csákányokkal, majd 1926-ban indult meg a termelés. Az erőmű kezdetben négy, 1917-es gyártású kazánnal működött, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. felügyeletével.

A háborús túlélőműhely

Az 1938–42 közötti fejlesztések során új kazánokat helyeztek el a felszínen, de az erőmű mélyére már nem fért el több. A II. világháború körülményei közepette az egyre gyengülő szénszállítás, munkásproblémák és hadi termelési igények miatt a Papírgyárat leállították, míg az erőmű tovább üzemelt.

A munkások gyakran egészen brutális, 40 fokban dolgoztak odalent, majd a -10 fokos felszíni hidegbe mentek - a tiltakozást a cég terményjutalmakkal próbálta kompenzálni. 1944-45-ben az alagút a bombázások elől menedékhely lett mintegy kétezer embernek, az alagutak földtakarójának és a jól működő szellőzőrendszernek köszönhetően.

A kortárs urbex és jövőképek

A háború után az erőműt a Nitrokémia felújította, de a hatvanas években az olajtüzelés váltotta fel a szenet. A föld alatti kazánok 1972-ben álltak le véglegesen, azóta pedig az egykori gigantikus csarnokok üresek, miközben egészen monumentális légkört sugároznak.

A helyszínt a budapesti urbex-csapat dokumentálta, a Nitrokémia Zrt. pedig gondoskodott a romeltakarításról és stabilizálásról 2008–2010 között - ma rendszeresen művészeti eseményeknek és kulturális tereknek ad otthont, miközben a védett státusz iránti folyamat is zajlik.

Videó a bejárásról: