Magyarországtól több ezer kilométerre bukkantak rá a MALÉV pilótafülkéjére, a relikvia mögött hihetetlen rajongás áll

Több mint 12 éve már annak, hogy egy ország búcsúzott a MALÉV-től, vagyis a Magyar Légiközlekedési Vállalattól, amely 1946-tól kezdve meghatározó szereplője volt a hazai repüléstörténetnek. 2012-es megszűnése óta ex-MALÉV munkatársak, pilóták, rajongók őrzik a nemzeti légitársaság emlékét, ám olyan relikviája, mint Repák Péternek, valószínűleg senkinek nincs.

A Floridában élő férfi gyerekkori álma volt, hogy egyszer a hazai légitársaság pilótájaként dolgozhasson, ám ez sosem valósulhatott meg. Helyette egy másik álmot kreált, amihez kitartása és a MALÉV iránti rajongása, és barátai segítették hozzá.

Vujity Tvrtko riportjában egy olyan férfit ismerhetünk meg, aki egy Tampa külvárosában található szalonban, apránként megépített egy valódi Boeing-pilótakabint, természetesen MALÉV felirattal az oldalán. A működő szimulátorral maga Péter is napi 6-8 órát repül, és mások is rendszeresen járnak gyakorolni hozzá, közöttük tesztpilóták, nyugdíjas kapitányok egyaránt.

„Nem tudtam elérni, hogy egy ilyen repülőgépet igazából vezetni tudjak. De az nagyon tetszik, hogy rajtam keresztül másoknak ez az álmuk megtörténik”

– fogalmazott Péter, aki szerint több olyan barátja is van, aki nála szimulátorozott először, és ma már pilótaként dolgozik.

Péter azt is elmesélte, hogy Arizonáig ment az utolsó MALÉV gép orráért, melyet azonban nem adtak oda neki, mivel Magyarországról ezt ismeretlen okokból megakadályozták, ezért teljesen nem készülhetett el a nagy mű.

Innen jött a rajongás

„Ez volt az egyetlen, ami reprezentálta Magyarországot a világon mindenhol”

– mondta arra a kérdésre, hogy miért éppen a magyar légitársaságba, illetve annak gépeibe szeretett bele.

Hatéves korában repült először a MALÉV gépével, és már akkor megbabonázta a gépmadarak világa, mindenáron pilóta akart lenni. Amikor kijutott az Egyesült Államokba, a légierőnél próbálkozott, ám mire megfelelő lett a nyelvtudása ahhoz, hogy a pilótaképzésre jelentkezzen, addigra túlkoros lett ahhoz, hogy belevágjon. Ezt követően magánúton szerette volna letenni a vizsgát, ami viszont túl drága volt számára.

Mint mondta, saját szimulátorát 1995 óta építi, és minden egyetlen gombbal kezdődött. A saját házában, egy hátsó kis szobában kezdte el a szükséges szoftvereket fejleszteni. Világszerte sokan segítettek neki álma megvalósításában, aminek ez lett a végeredménye: