Miért nevezhetjük Deák Ferencet a magyarok Róbert Gidájának?

Alan Alexander Milne 1926-ban alkotta meg Micimackó karakterét. Az angol író történetei a Százholdas Pagonyban játszódnak, amit az angliai Kelet-Sussex megyében lévő Ashdown-erdőről mintázott. Maga Micimackó eredetének története igen érdekes, ugyanis Milne fiának, Christopher Robin Milne-nek (aki a mesék magyar fordításában Róbert Gidaként szerepel) volt egy kitömött játékmackója, ami egy Winnipeg nevű medvéről kapta a nevét. Winnipeget Kanadából hozták Nagy-Britanniába, majd az egyik állatkertbe került, ahol Milne gyakran meglátogatta őt a fiával.

Mindez már a 20. században történt, azonban Magyarországnak is van egy saját Micimackó-sztorija, ami közvetlenül a kiegyezés előtt kezdődött, főszereplője pedig az idén 158 éves Fővárosi Növény- és Állatkert látogatókedvenc lakója. Kristóf, a barnamedve elsők között érkezett az 1866-ban megnyílt budapesti állatkertbe, és a látogatók azonnal megszerették őt.

Megnyitásakor a közönség csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben: Kristóf mackó mellett volt kilencféle majom, emellett gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a kajdácsok, vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár - nevével ellentétben - nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borznak és farkasnak is otthont adott.

Természetesen 158 éve még nem voltak zsiráfok, elefántok, vízilovak, tigrisek az állatkertünkben, hiszen akkoriban igen drága állatok voltak ezek, ráadásul a tartásuk sem számított egyszerűnek, és igen költséges volt a szállásuk kialakítása is. Ám ez a látogatókat egyáltalán nem zavarta, így is hatalmas élmény volt számukra a Fővárosi Állat- és Növénykert rengeteg látnivalója.

Az itt lakó barnamedve pedig nyugodtan nevezhető a magyar Micimackónak, hiszen akárcsak Milne fia Winnipeggel, úgy Kristóf is érdekes barátságot alakított ki egy különleges emberrel, akiről nem is gondolná az ember, hogy napi szinten látogatta a kertet. Deák Ferenc rajongott a mackóért; állítólag a haza bölcse még fel is olvasta neki az 1867-es kiegyezési dokumentum fogalmazványát, illetve Kristóf hallgathatta meg először a politikus országgyűlési beszédeit. Van egy olyan történet is róluk, hogy Kristóf egyszer valahogy elcsente Deák Ferenc esernyőjét, így aztán a politikus bőrig ázott az esőben.

Hogy ezeknek a történeteknek van-e valóságalapjuk vagy sem, azt ma már nehéz lenne megmondani, mindenesetre az biztos, hogy Deák Ferenc rendszeresen látogatott el a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, és a legtöbb időt Kristóf ketrecénél töltötte.

Így aztán mondhatjuk, hogy a magyaroknak is van egy külön Micimackója és Róbert Gidája, de ez a történet sokkal régebbi Milne meséinél.