A magyar Himnusz helyett egészen más szólalt meg, azonnal le kellett inteni a zenekart

Nemsokára kezdődik az olimpia, így egy igazán izgalmas sorozatban magyar szempontból érdekes eseményeket gyűjtünk össze nektek a nagy esemény előtt.

Idén is lesz olimpia, 2024-ben majd Párizsban rendezik az ötkarikás eseményeket. Az újkori olimpiai eszme pedig már 1896 óta töltődik energiával, és csak a háború zavarta meg a sport ünnepét olykor. Az ókri idea amúgy közel 1000 évig virágzott a Földön, aztán majd csak Theodosius császár tiltotta be a birodalmában, hogy egyéb eszméknek adjon nagyobb teret.

De idővel újjáélesztették azt Európában.

Korábban amúgy arról is szó volt, hogy az első olimpiai játékot Budapest rendezze, mivel Athénban nagyon le voltak maradva az elkőszületekkel. Ám végül egy hatalmas támogatás után sikerült behozniuk a lemaradást.

Az első játékokat így 1896-ban április 6. és 15 között rendezték meg. Az első magyar olimpiai aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, méghozzá 100 méteres gyorsúszásban, majd nem sokkal később begyűjtötte a második aranyat is. 

Osztrák-Magyar Monarchia volt, ám a két nemzet külön indult, így a himnusz is más-más volt, ám a zenekarral ezt nem tisztázták, így megesett, hogy a magyar Himnusz helyett a császári szólalt meg Athénban. A magyar küldöttségnek pedig azonnal szólni kellett, hogy bizony nem ez a magyar Himnusz, és a versenyzőnek nem ezt kell eljátszani az eredményhirdetéskor.

Majd 1900-ban történt meg többek között az, hogy Bauer Rezső győzelme esetén először az amerikai himnuszt kezdték el játszani, mivel a zenekar azt hitte, hogy az amerikaiak győztek, majd amikor megtudták, hogy a magyar versenyző nyert, akkor reflexből a császári induló dallamai hangoztak fel.

Íme néhány igazán megdöbbentő tény az első olimpia játékról, amely nagyon eltért a mostani versenysorozattól:

(Forrás: 24.hu, Múltkor, Musz.hu)