Ő volt a legszebb magyar férfi, az egyik leghíresebb amerikai könyv elején is ő látszódik

Amikor élt, azt mondták róla, hogy a korszak legszebb férfija. Csodák keringtek róla, de nemcsak a nagypolgári szalonokban és a diplomáciai megbeszélések platformjain, hanem a nők körében. Igazi társasági férfi volt, a diplomáciai megbeszélések egyik zsenije, akiért rajongtak a korszakban.

Szinte minden magyar ismeri, és valószínűleg legalább egyszer sétált már a budapesti Andrássy úton. Ez a sugárút nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is az egyik leggyönyörűbbnek és legimpozánsabbnak számít, ráadásul számos felbecsülhetetlen értékű műemlékkel büszkélkedhet. Eredetileg 1957 és 1990 között Népköztársaság útjaként volt ismert, névváltoztatásra csak a politikai rendszerváltást követően került sor.

Az Andrássy nevet először 1886-ban kapta, azon az államférfiról elnevezve, aki a 19. században több jelentős történelmi eseménynél volt jelen. 1823 és 1890 között élt, 1867 és 1871 között Magyarország miniszterelnöke volt, majd 1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.

Andrássy Gyula az 1848/49-es szabadságharcban is részt vett, jelen volt a pákozdi csatában és Schwechatnál, később Görgey Artúr legendás hadvezér segédtisztje lett. A szabadságharc alatt több európai udvarban és Konstantinápolyban is követként tevékenykedett, támogatókat keresve a magyar ügynek. A szabadságharc bukása után nem térhetett haza, jelképesen távollétében felakasztották. Gyulát a "szép akasztott" néven is emlegették, ami nem véletlen, hiszen korának egyik legsármosabb férfijának tartották.

Legendák keringtek ő és Sissy kapcsolatáról is, sőt az egyik Habsburg gyermekről azt mondták, hogy az édesapja valójában Andrássy Gyula gróf, akinek ma a szobra tiszteletből is az Országház előtt áll.

Sőt, a legendás, az amerikai külpolitika 70-es évekbeli alakításának meghatározó alakjának, Henry Kissinger Diplomácia című nagyívű munkájának is ő van az elején a berlini kongresszuson.