Kettévágtak egy magyar várost a határon, hihetetlen, de ma két ugyanolyan nevű település is létezik egymás mellett Trianon után

Valószínűleg már egyre kevesebben ismerik a Trianoni békediktáumhoz kapcsolódó megannyi fontos történetet, amelyek igazából rengeteg sors kereszteződésében nyerik el nagyon is emberi értelmüket. Trianonban olyan határokat húztak, ahol szerves egységeket választottak el egymástól. Nagyon sok olyan helyzet adódott, hogy városokat ás falvakat vágtak ketté, az egyik leglátványosabb volt többek között Somoskő település és a somoskői vár elválasztása, ahol a magyar és a szlovák határ a vár tövében, egy park kellős közepén haladt át, de ilyen többek között Komárom története is.

Komárom a Duna mindkét partján feküdt, és a két városrészt híd kötötte össze, ma ezen a hídon halad át a határ, míg a híd egyik oldalán is Komárom van és a másikon is, de már mindkettő külön város. A két Komárom története, amely tulajdonképpen egy, nagyon érdekes, hiszen az a Komárom, amit ma Magyarországon ismerünk, eredetileg csak 1896-ban egyesült a Duna másik partján lévő Komárommal,

és a mai magyar Komárom településrészének Újszőny volt a neve korábban.

A megnevezés kérdése is érdekes, a Szlovákia területén lévő Komáromot, amelyet Révkomáromnak is hívnak, úgy is hívnak, mint Észak-Komárom vagy Öreg-Komárom, a mai Magyarországhoz kapcsolódó részt pedig Dél-Komáromnak is hvták. Amúgy, ha történelmi léptékben nézzük, már a történelem kezdetén alakultak ki mindkét parton településkezdemények, mégis a honfoglalás után az első magyar településkezdemény az északi parton jött létre, ez volt tehát a mai két település magja. Trianon előtt is itt lakott a lakosság nagyobb része, ez pontosan úgy nézett ki, hogy a Csehszlovákiához kapcsolt részen 19 ezer ember lakott, míg a másik oldalon alig 3 ezer. De később a magyar rész lakossága nagyon dinamikusan kezdett növekedni.