Elfeledett magyar falura bukkantak a tenger partján, drámai történetükről vallottak a lakók
Olvass tovább...
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a magyar nők neve fogalommá vált a világban.
A magyar lányok szépségéről és kifinomult eleganciájáról régóta ódákat zengenek a világban, és nem véletlenül. Sajnos a történelem viharos évszázadai nem csupán Magyarországot, de hölgyeinket is sokszor hozták kellemetlen helyzetbe. A veszélyeket és nehézségeket mindig erős tartással igyekeztük átvészelni, de volt egy időszak, amikor az élet – és néhány gátlástalan férfi - olyan helyzetbe hozta a szebbik nem hazai képviselőit, ami a kétes világhír és a talmi csillogás mellett megannyi szenvedést, testi és lelki gyötrelmet okozott nekik. A Hungarák elfeledett, drámai története ez.
Olvass tovább...
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot mindenki jól ismeri az országban. Évről évre megünnepeljük hőseit, hogy ezáltal méltó módon tisztelegjünk emlékük előtt, azonban ez a szomorú dátum a magyar nők életében is drámai változásokat idézett elő. Rengeteg férfi veszítette életét a harcokban, ezért sok fiatal lánynak és nőnek kellett a saját lábára állva pénzkereső foglalkozás után néznie. Akkoriban még egészen más idők jártak, mint manapság, így a klasszikus értelemben vett karrier lehetősége sajnos nem adatott meg nekik, viszont volt egy terület, ahol tárt karokkal fogadták őket. Az éjszakai élet frivol és buja világa volt ez.
A Rubiconban megjelent írás szerint a szabadságért vívott küzdelmünk leverése után a rettegett Haynau Prottmann József rendőrkapitánynak adott megbízást a rebellisek megfékezésére és a rend megteremtésére. Az új vezető sajátos módszerrel látott neki munkájának, az alvilággal szövetkezve az ősi ösztönök kielégítésével próbált gátat szabni a lázadozásnak. Alapelve így hangzott:
„A nép csak hadd vígadjon, addig sem szervezkednek, lázadnak”
Munkájának hamarosan meg is lett az eredménye, Budapest a bűnös élvezetek, a szerencsejátékok és a prostitúció egyik európai fellegvárává vált. Szinte minden sarkon feltűnt ekkoriban egy új bordélyház, kétes hírű mulató, vagy éppen táncház. Az éjszakai élet császárnői közül többnek máig fennmaradt a neve a korabeli újságoknak köszönhetően, mint például Mademoiselle Fifine, Jeanette Waldau, Martha Niemayer, vagy éppen Sofie Grille. Ők a pénzes elit kifinomult és huncut játszótársai voltak, azonban a legtöbb éjszakai életbe kényszerített lánynak sokkal nehezebb sors jutott.
Olvass tovább...
Nem csak a hazai prostitúció virágzott ugyanis ekkoriban, hanem a lánykereskedelem is. Elképesztően jól jövedelmező üzletté vált a szép és egészséges magyar hölgyek külföldre csábítása. A világ számos pontját hódították meg ekkoriban hazánk jobb sorsra érdemes leányzói kurtizánként, akiket Hungarának becéztek. Valóságos fogalommá vált nevük, Törökország háremeitől Észak-Amerikán át egészen Dél-Amerika rejtélyekkel teli világáig. Argentínában például 1857 és 1860 között csupán 20%-os volt a nők aránya, így a bevándorló férfiak minden pénzt megadtak a szépséges hungarákért.
A Prottmannt követő új főkapitány, Thaiss Elek mindenben követte elődjét, sőt igyekezett túl is szárnyalni. Az ő hivatali ideje alatt Budapest valóságos örömtanyává alakult át, kerítők, ügynökök és emberkereskedők egész hálózata fonta be az országot ártatlan lányokra vadászva.
Ady Endre is megemlékezik sorsukról, bár inkább a fényt és ragyogást kiemelve így ír a hungarákról Teréz és nővérei címen a Budapesti Napló 1907. március 7-én megjelent számában:
„Párizsban és a többi metropolisban a magyar dicsőségnek új hírnökei jelentkeznek. A disztingvált Hungarák, a pompás temperamentumú kurtizánok az új hírnökök. Európa és Amerika nagyvárosai telve vannak már ezekkel a valóban kedves és tehetséges magyar nőkkel. (…) Teréz és nővérei közben persze aratják Párizsban a diadalokat. A három magyar leány sikere olyan csábító, hogy most valamennyi párizsi orfeum magyar művésznőket keres. És találnak is bőven, ami azt jelenti, hogy Budapest szörnyen szegényedhetik és gavallértalanodik.”
A bűnös üzelmeknek csak a rendőrfőnök csúfos bukása vetett véget. Az őt követő Török János már kemény kézzel próbált fellépni a frivol éjszakai élet ellen. Két év alatt 36 bordélyt sikerült bezáratnia, valamint a határállomásokat is szigorú ellenőrzés alá vonták, hogy megvédjék a lányokat az emberkereskedőktől.
Egy kicsivel későbbi korban játszódik, de hangulatában jól mutatja be a korábbi magyarországi éjszakai életet a Dobó Kata főszereplésével készült Budapest Noir című film. Akit érdekel ez a rejtélyekkel és bűnös élvezetekkel teli korszak, annak érdemes megnéznie.