Szellemturizmus: a családi kemping mellett a tóban élhet az első olyan nő, akit boszorkányság miatt végeztek ki Svédországban, és most egy horrorfilmben ismerhetjük meg a történetét

2023 őszén egy igazán hidegrágzós svéd horrorfilm fog érkezni a mozikba. Johannes Persson Feed című filmjének középpontjában a közösségi média ereje és egy ősi mítosz áll, ami egy rejtélyes boszorkány történetét meséli el.

A történet az első olyan nőről szól, akit boszorkányság miatt gyilkoltak meg. A szörnyű gyilkosság hamar szellemmítosszá válik az interneten, és népszerű turistalátványossággá válik a családi kemping. A történet valódiságát sokan megkérdőjelezik. A családi vállalkozás felfuttatására közösségi média szakértőket és influencereket vonnak be. A „szellemturizmus” hullámát szeretnék meglovagolni, hogy különféle turisztikai élményeket értékesítsenek az ügyfelek számára. Egy fiatal orvostanhallgató csatlakozik influencer barátjához, hogy erősítse a marketinget. A cél az, hogy elhitessék a potenciális turistákkal, hogy egy ősi boszorkány, Märet él a tóban a kemping körül – de hamarosan okunk van azt hinni, hogy Märit több, mint egy kitalált szellemtörténet.

Johannes Perssonnak ez lesz a nagyjátékfilmes bemutatkozása, előtte a Patient Seven című amerikai horrorfilmben volt szegmens rendező. Persson első rendezői munkája 2013-ban készült, az Evaded című horror rövidfilmet aztán két további short követte. A filmalkotó többször bizonyította már, hogy érti és érzi a műfajt, szóval érdemes lesz odafigyelni a Feed-re.

A legenda a film mögött

A történet középpontjában álló Märet Jonsdotter (1644 – 1672 szeptember) egy létező személy volt, aki Svédországban a boszorkányüldözések egyik legismertebb áldozataként ismert, hiszen ő volt az első, akit kivégeztek az 1668 és 1676 között zajló svédországi boszorkányüldözések alatt. A legenda szerint a nő úgy lovagolt meg egy férfit, mintha az illető ló lenne. Állítólag ez a mesebeli Blockula mezőn történt, ahol a nő rendszeresen megjelent a boszorkányszombatokon.

Az asszonyt egy helyi pásztor lánya, Gertrud Svensdotter vádolta meg, miután a nő apja hiába udvarolt a boszorkánynak. A vádlott semmit se vallott be, ezért a kor törvényei miatt nem végezhették ki. A boszorkány hisztéria azonban egyre nőtt Svédországban, ahol az igényekhez igazították a törvény szavát. Ezek után Märet 1672-ben kapta meg a halálos ítéletet, aminek értelmében lefejezték, majd elégették a testét.