Az angyalföldi legenda, akinek hangját mindenki ismeri – Haumann Péterre emlékezünk

„HAMLET

Tapot se; daczolunk e baljóslattal: hisz egy verébfi
sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül. Ha
most történik: nem ezután; ha nem ezután, úgy most
történik; s ha most meg nem történik, eljő máskor:
készen kell rá lenni; addig van. Miután senkinek sincs
olyanja, mit itt ne hagyjon: mit árt elébb hagyni el?
Ám legyen!”

Haumann Péter életében sokat mondogatta a fenti Hamlet-idézetet; és ezekkel a sorokkal búcsúzott tőle a fia, Haumann Máté is.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Jászai Mari-, Prima Primissima-, és Tolnay Klári-díjas színművész május 28-án, hosszú betegség után hunyt el. Haumann Péter több, mint fél évszázados pályafutásából egy egész könyvet lehetne írni. Sokoldalúsága, zsenialitása, és a színművészet iránti alázatossága a legnagyobbak közé emelte fel, és azon kevesek közé tartozott, aki már életében legendává vált.

Haumann Péter 1941. május 17-én született Angyalföldön. Szülei, Haumann József Péter és Sturm Franciska fodrászok voltak, és bár a fiukat az orvoslás is érdekelte, mégis a színészetet választotta. Bizonyos tekintetben ő váltotta valóra az édesapja álmát, aki kisebb szerepekben, egy színjátszó körben ugyancsak kipróbálta magát ebben a világban, és valószínűleg ezen a pályán is maradt volna, ha meg tudta volna fizetni a színitanoda árát.

A Toldi Ferenc Gimnáziumban töltött évek után Haumann Péter a színművészeti főiskolába nyert felvételt, ahol 1963-ban diplomázott le. Ezután került a debreceni Csokonai Színházhoz, de több filmes szerepet is kapott már ekkor, például a Feldobott kő-ben, a Kötelék-ben, és a Tízezer nap-ban. Az igazi áttörést azonban a 70-es évek hozták meg neki.

III. Richárdtól az Apatigrisig

Kétségtelen, hogy Haumann Pétert nemcsak a hangja, de kivételes arcjátéka is különlegesség tette. Ezt megannyi különböző szerepben bebizonyította, nem csupán a színpadon és a mozifilmekben, de sorozatokban és tv-filmekben is. Egyik első mozgóképes szerepe egy lufballonos volt az 1963-as Május című alkotásban, majd tíz évvel később már III. Richárdot játszotta. Haumann Péter sokoldalúságát bizonyítja, hogy bármilyen karakterről is volt szó, ő azt mindig tökéletesen hozta. Legyen szó akár a fajsúlyos és komor III. Richárdról vagy a Keménykalap és krumpliorr Állatkert igazgatójáról, de mindenki jól emlékszik rá az Indul a bakterház-ból is, mint a Patásra, aki Sanyi lovát siratta az úton.

A 2000-es években olyan televíziós produkciókban szerepelt, mint a Lili, A szibériai nyuszt, a Jóban Rosszban, a Memo, vagy a Rudolf Péter rendezésében készült Kossuthkifli című minisorozat. Utolsó mozgóképes szerepe is a televízióhoz kötődik: az RTL Klub Apatigris című sorozatában ő játszotta dr. Juhász Dénes karakterét, aki mindig az uszodában találkozott Scherer Péterrel, hogy alaposann kifaggassa az aktuális nőügyeiről. Összesen 15 epizódban szerepelt, így a Jóban Rosszban után az Apatigris-ben volt a leghosszabb ideig tartó sorozatszerepe.

Egy legenda a színpadon

1500 előadás! Ennyi ideig játszotta Tust, a színházi macskát Andrew Lloyd Webber világhírű musicaljében, a Macskák-ban, ami a magyar színháztörténet egyik legsikeresebb darabja. Haumann Péter a kezdetek óta ennek az előadásnak a kiemelkedő alakja volt, 1983-ban játszotta el először a kivénhedt macska szerepét, és a 2021-es jubileumi előadáson ezzel a szereppel búcsúzott a színpadtól.

„Ezt a részét a szakmámnak… befejeztem”

- mondta akkor Haumann Péter, aki megannyi társulat tagjaként, számtalan színházi szerepben volt látható, mégis a Macskák volt az, amire örökre emlékezni fogunk.

A hang, amit már gyerekkorunkban is jól ismertünk

Jól emlékszem, mikor gyerekként először láttam a Fantomas-filmeket, amiben Haumann Péter Louis de Funès magyarhangja volt, és amint Juve felügyelő megszólalt, rögtön felcsillant a szemem, hogy ezt a hangot már hallottam a Hupikék törpikék-ben is. Minden gyerek jól ismeri Haumann Péter hangját, hiszen olyan ikonikus figurákat szólaltatott meg, mint Hókuszpók, Tüskéshátú A legkisebb ugrifülesből, Szende a Hófehérke és a hét törpéből, a Vuk egyik lúdja, az Óz, a csodák csodája gyáva oroszlánja, vagy Safranek a Macskafogó-ból.

Kevesen tudják, de ő volt Anonymus hangja is Herendi Gábor Magyar vándor című filmjében, valamint a Mátrix-filmek Építészét is ő szólaltatta meg a magyar szinkronos változatban.

Természetesen nemcsak tv-filmekben, hanem megannyi mozifilmben is láthattuk őt különféle szerepekben. Tímár Péter örökérvényű alkotásában, az Egészséges erotikában ő játszotta az elnököt, Koltai Róbert Hippolyt-feldolgozásában Makácsot alakította, A szalmabábuk lázadásában Hétszáz Jeromos szerepében tűnt fel, emellett szerepelt A hídemberben, az Állítsátok meg Terézanyut!-ban, a Kalandorokban, és a 2012-es Tüskevárban is.

Hacsak a fent említett színházi és mozgóképes szerepeket nézzük, ezek is azt bizonyítják, hogy Haumann Péter egy rendkívül sokoldalú és sokszínű színészóriása volt Magyarországnak, akit soha nem fogunk elfelejteni; mint ahogy azt a legendás Három nővér paródiát sem, amiben Haumann Péter Márkus Lászlóval és Körmendi Jánossal együtt lépett színpadra. Most ezzel az 1979-es, szilveszteri felvétellel búcsúzunk a 81 éves korában eltávozott színművésztől.

Nyugodjon békében!