Nem is tudott magyarul a legnagyobb magyar, Széchenyi István?

Széchenyi István a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb alakja, aki a reformkorban számtalan kezdeményezés atyja volt, többek között létrehozta a Nemzeti Kaszinót is, hogy a magyar nemesség, az értelmiség és a hazafias polgárság közötti kapcsolatokat erősítse.

De Széchenyihez kapcsolódik a Lánchíd építése, a balatoni gőzhajózás elindítása, és még ezeken kívül számtalan egyéb újítás is a nevéhez fűződik. Édesapja pedig, akinek a nevét még úgy írták, hogy Széchényi, volt az, aki megalapította a mai Magyar Nemzeti Múzeum elődjét. István édesanyja, gróf Festetics Júlia pedig annak a Festetics Görgynek volt a testvére, aki Keszthelyen megalapította az első magyar nyelvű mezőgazdasági iskolát, a Georgikont.

A Széchenyi-család rengeteget tett Magyarország modernizálásáért, ennek ellenére az interneten, közösségi beszélgetésekben és különféle tudományos vagy éppen áltudományos munkákban gyakran felüti a fejét az a gondolat, hogy a legnagyobb magyar nem is tudott magyarul, vagy csak alapszinten beszélte, illetve, hogy csak felnőttként tanulta meg azt valamilyen szinten. 

Ezzel szemben az igazság az, hogy Széchenyi már gyermekkorában is kapott magyar neveltetést, híresebb magántanárai közé tartozott Lunkányi János és Révai Miklós is, utóbbi a magyar nyelvészet egyetemi tanára volt. De a gróf olyan környezetben nőtt fel, amely inkább a németet részesítette előnyben, így a mindennapokban ezt kellett használnia többet. Viszont az nem igaz, hogy csak felnőttként tanult meg magyarul, mivel már gyermekkorában is művelte ezt a nyelvet. Sőt, később a nyelvújítás eredményeként kialakult magyar nyelvet is jól beszélte.

Naplóját viszont mindvégig németül írta, ebben csak elvétve találunk mondatokat magyar nyelven.