Kiderült, miről szól igazából a Hupikék törpikék, a válasz igazán meghökkentő - Napi okosító

Számos összeesküvés-elmélet, ideológiával átitatott elemzés látott napvilágot az elmúlt években, amelyek megpróbálják megvilágítani,

valójában miről szól a nyilvánosság előtt eredetileg képregényként debütáló belga sorozat, a Hupikék törpikék.

Az 1958-as, brutális sikerű nyomtatott verzió megjelenés után televíziós sorozatot, majd később mozifilmeket is kaptak a kis kék lények, akik a gombaházakból épült Aprajafalván tengetik mindennapjaikat, egy alternatív univerzumban, ahol a civilizáció megragadt valamiféle. sosem létezett középkor szintjén.

A filmek is hatalmas népszerűségre tettek szert, a törpök pedig gyorsan szerves részei lettek a popkultúrának, így nem meglepő, hogy egyesek elkezdték megfejteni a mesében feltűnő (létező és nem létező) szimbólumokat. Innen pedig már nem kellett sok, hogy félelmetesen hangzó összeesküvés-elméletek árasszák el az internetet. A konteógyártásba nemcsak az amatőr internetbúvárok vetették bele magukat, de az egyetemi katedráról is sokan beszálltak, így elképesztő tudományos muníciót is kapott a vita. 

A kis kék könyv (eredeti címen: Le petit livre bleu) egy politikatudományi bestseller 2011-ből, amely első hallásra (is) hihetetlen állításokat fogalmaz meg a kis lényekről.

A könyv írója, a francia szociológos, Antoine Buéno szerint Aprajafalván egy mindenható úr, Törpapa által vezetett kollektivista társadalom burjánzik, ahol nincs magántulajdon, közben pedig mindent a közjónak rendelnek alá. Az egyéni ötleteket, magánkezdeményezéseket, és a villogásokat nem nagyon díjazzák, sőt még azt sem, ha a törpök elhagyják a falu határait.

A törpök társadalma kommunista és náci elemeket is tartalmaz az író szerint. Hókuzspókusz figurája például nagyon hasonlít a harmincas évek náci propgandájában feltűnő zsidóábrázolásra.

Buéno szerint Aprajafalván diktatúra van, méghozzá jó sok elemből összemixelve. Buéno amúgy rengeteg kritikát kapott az értelmezései után, álomtöréssel, tendenciózus félremagyarázással, összeesküvés-elméletek gyártásával gyanúsították.

Pedig, csak annyit kellene észrevennünk, hogy itt egy magyarázási kísérlet folyik, amely segít megérteni a mi társadalmunkat is.

Ez a műfaj amúgy hatalmas népszerűségnek örvend mostanában a tudományos berkekben, hiszen filmekkel és mesékkel a legegyszerűbb elmagyarázni egy-egy jelenséget, ideológiát, társadalmi folyamatot. Magyar vonatkozásban megemlítendő ilyen munka Tóth Csaba politológus-szociológus kiváló könyve, amely A sci-fi politológiája címre hallgat. Ebben aztán mindent megtalálhatunk szakszerűen leírva többek között a Star Wars-ról is.