Ewan McGregor kilábalt az alkoholizmusból, és ápoló lett

Az Álom doktor főszereplője Danny Torrance, a kisfiú, aki túlélte mindazt, amit apja művelt vele és családjával a Szépkilátás Hotelben, aki már felnőtt férfi, de még mindig viseli az egykori traumák nyomát. Miután nagy nehezen kiverekszi magát az alkoholizmusból, egy hospice-házban talál munkát, ahol halálukra váró ápoltjai Álom doktornak becézik. Danny Torrance (Ewan McGregor) tudja magáról, hogy különleges erők laknak benne, és ezek akkor támadnak fel, amikor találkozik egy lánnyal, aki az övéhez hasonló képességgel rendelkezik, csak sokkal erősebbel. Ezzel pedig a régi szellemek és a régi félelmek is visszatérnek, valamint szembe találja magát a Kalapos Rose (Rebecca Ferguson) vezette szektával, akik az Abra-hoz (Kyliegh Curran) és Danny-hez hasonló, különleges képességű emberekre vadásznak.

Már a film promóciója közben is arról lehetett olvasni, hogy Stephen King-nek sokkal jobban tetszett Mike Flanagan filmjének forgatókönyve, mint az 1980-as Ragyogás, amit Stanley Kubrick hozott tető alá, és amely azóta kultfilmmé vált.

Az Álom doktornál egyértelműen látszik, hogy Flanagan egyszerre King- és Kubrick-tisztelő, és mindkettejüknek imponálni akart, éppen ezért a folytatás egyszerre egy nosztalgiavasút és egy kellemes felfrissülés, de pont ebben rejlik a film hibája is. Míg Stephen King-nek eszébe nem jutott, hogy az Álom doktorral egy olyan művet tegyen le az asztalra, amivel felnőhet a Ragyogáshoz, addig Flanagan adaptációja túlságosan is próbálkozik vele. Annyira szorosan oda akarja magát láncolni a Ragyogáshoz, hogy emiatt az utolsó harmadában kisiklik a film.

Hozzá kell tenni, hogy a Ragyogás-rajongók így is széles mosollyal az arcukon nézik majd azokat a jeleneteket, amik újra a Szépkilátás Hotelben játszódnak, újrajátsszuk az ismert jeleneteket, felcsendül Wendy Carlos és Rachel Elkind jellegzetes zenei témája, és újra 1980-ban érezzük magunkat.

Azt azonban el kell mondani, hogy nemcsak a nosztalgiafaktora működik jól az Álom doktornak, a filmen egyértelműen látszik az odafigyelés, és a bele fektetett energia. A színészek is többnyire remekelnek, mégsem Ewan McGregor viszi el a showt, sokkal inkább a Kalapos Rose-t alakító Rebecca Ferguson, aki lehengerlő játékával a King-adaptációk egyik legjobb gonosztevőjét adta nekünk.

Az Álom doktor nem tökéletes, de nem is egy pocsék, vagy rosszul sikerült King-adaptáció. Legyünk őszinték, kultifilm biztos nem lesz belőle, de legalább egy jó feldolgozás, amit ugyanúgy szeretni tudnak a King- és a Kubrick-rajongók is.