Az eredeti Oroszlánkirály alkotói is leszólták a remake-t

[[adv]]

Minden idők legtöbb bevételét produkáló Disney remake-je lehet napokon belül az új Oroszlánkirály, ami kevesebb mint két héttel a premier után már át is lépte az 1 milliárdos álomhatárt. Jon Favreau filmjéről lehet mondani rosszat, magam sem voltam elragadtatva a látottaktól, de azt senki sem veheti el tőle, hogy látványilag nagyon is rendben van. Ehhez hasonló fotorealisztikusságot még én sem láttam idáig egy filmnél sem, és ez mindenképpen elismerésre méltó.

De mint mondtam, azért lehet róla negatívan is nyilatkozni. Nemcsak a kritikusok, de úgy tűnik, az eredeti rajzfilm alkotói sincsenek megelégedve a végeredménnyel. David Stephan, az 1994-es mese egyik animátora az IndieWire-nek beszélt a remake-kel szembeni problémáiról:

"Ha az eredeti Az oroszlánkirály stábját megkérdeznék, a legtöbbjük azt mondaná, 'Miért? Tényleg meg kellett ezt csinálni?'. Ez fáj. Szomorú, hogy manapság már a részvényes is ott van a szobában, és eldöntheti, milyen filmek készüljenek. A Disney már levette az álcáját, és az arcodba mondja, hogy 'Igen, mi csak a pénzedet akarjuk.' Ez egy művésznek kiábrándító, különösen egy olyan stúdiótól, ami egykor az eredetiségről és a művészetről szólt."

Stephan természetesen a beszélő állatokra is kitért:

"Teljesen kizökkent a filmből. Főleg a kis Simba esetében. Túl valóságos volt. És amikor beszélt, a régi természetfilmek jutottak eszembe, amelyekben hangokat vágtak a felvételek alá, és mozogtak az állatok ajkai. Arra gondoltam, 'Hu, ez nagyon gyenge'. Szerintem ez még túl korai volt. Jöttem ki a teremből, és arra gondoltam, hogy 'Azta, ezen a nagyszerű történeten dolgoztam '93-ban. De hogy lehet az, hogy A majmok bolygójában a majmok sokkal élőbbnek tűntek, mint az állatok Az oroszlánkirályban? Ez csak azt mondja, hogy 'Tudod mit? Hagyjuk az arckifejezéseket, csak legyen olyan valóságos, amennyire csak lehet.' És ezzel szerintem valami kiveszett a filmből."

Abszolút egyet tudok érteni David Stephan-nal, sajnos ezen a filmen látszik meg leginkább a Disney mértéktelen pénzéhsége. Szó nincs arról, hogy a stúdió célja az élőszereplős feldolgozásokkal, hogy a klasszikus meséket megismertesse és megszerettesse az új generációs gyerekekkel. Ezek a remakek csupán a cégbirodalom tömeggyárának újabb kacatjai, amire az ég világon semmi szükségünk, mégis megvesszük őket kilóra. Nem számít, ha jó még a régi, nekünk akkor is az új, a modern, a technikailag sokkal fejlettebb modell kell. És amíg erre van igény, amíg milliárdokat keresnek ezeken a filmeken, addig ez a technikai erődemonstráció is folytatódik. És mire az Egérgyár végig ér a régi rajzfilmek élőszereplős adaptálásán, máris kezdődhet előről az új kor még fejlettebb technikájával. És így válik teljessé az élet végtelen körforgása.