Ha csak egy Törőcsik Mari-filmet nézel meg, ezt nézd!

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze már húszévesen elkápráztatta a világot. Már főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomát sem kaphatott – olvasható róla az MTI és a filmarchiv.hu összeállításában. 

A Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában a filmeket nézve arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül mégis – az évnyitó napján – egy pesti közgazdasági gimnáziumba iratkozott be, Budapesten érettségizett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatója volt,

amikor megkapta Fábri Zoltán Körhintájának főszerepét és hirtelen ismert lett.

1956-ban a cannes-i fesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága; az író Jean Cocteau és a rendező François Truffaut is hódolói sorába tartozott. Utóbbi azt írta: „Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát”. Törőcsik Mari az elismerést 1976-ban kapta meg, Maár Gyula Déryné, hol van? című filmjében nyújtott alakításáért.

Már főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomát sem kaphatott.

Azt csak évtizedekkel később – amikor a Művész Színház igazgatója lett és be kellett mutatnia diplomáját – adta ki neki a főiskola az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül.

A színésznőt 1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette, továbbra is filmszerepek sorát játszotta, az első három évben tíz filmet forgatott. A kor legjobb alkotásaiban játszhatott: a Körhintát a Külvárosi legenda, a Vasvirág, az Édes Anna követte, majd felfedezte őt magának Jancsó Miklós a Csend és kiáltásban és neki osztotta a Szerelmem, Elektra címszerepét.

Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal, majd megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, például a Dérynét.

A Szerelem című alkotást így mutatja be a port.hu: 

Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet.

A költői szépségű film Tóth János, Makk Károly és Déry Tibor egyszeri és megismételhetetlen alkotása.

Az élet legfontosabb kérdéseit érinti - szerelemről, halálról, túlélésről szól. Az '56-os korszak abszurditását úgy fokozza, hogy a századforduló biedermeier emlékeit felvillantva egy vállalhatatlan meg egy visszahozhatatlan világot, kétféle lehetetlent szembesít egymással. Tóth János szuverén képi világa költői szépségű, ugyanakkor súlyos atmoszférát teremt. Halálos és gyönyörű játék az, ami a két asszony között zajlik. Szabálya nincs, csak törvénye, amit a normák felett levő, legmagasabb rendű emberség szab. A Szerelem minden idők egyik legszebb magyar alkotása, mely méltó helyet foglal el a „Budapesti tizenkettő” filmjei között, s a világegyetemes filmművészetében. A magyar elismeréseken túl a film

számos fesztiválon nyert rangos díjakat, így Cannes-ban, Chicagóban, Sorrentóban és Várnában. 

Törőcsik Mari a vígjátékokban is szerepelt, mint például Gárdos Péter Szamárköhögésében, Tímár Péter Csapd le csacsijában, később felfedezték maguknak az akkori fiatalok – Xantus János, Kamondi Zoltán, Janisch Attila – is. Mint az MTI és a filmarchívum összeállítása írja, Fazekas Csaba Swingjében és A szarvassá változott fiúban is szerepelt, utóbbi a Nemzeti Színházban bemutatott, Vidnyánszky Attila rendezte produkció filmes adaptációja. A közelmúltban Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjének főszerepében láthatta a közönség.

A színházban kezdetben sokat kínlódott, elfogadott színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált,

a darabban partnere Sztankay István volt. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálták. 1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól és a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja, de vendégként más színházakban is fellép. Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze

eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig mindenfajta színpadi alakot megelevenített.

2008 őszén újraélesztést követően kómába esett és hetekig intenzív ellátást igényelt. Először újra 2009 őszén a kaposvári Csiky Gergely Színházban Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében, Anatolij Vasziljev rendezésében állt színpadra. 2015-ben két bemutatója is volt a Nemzeti Színházban, Gorkij Éjjeli menedékhely című darabjában, amelyet Viktor Rizsakov rendezett, Lukát, a vándort alakította, majd Ibsen Brand című drámájában, Zsótér Sándor rendezésében a címszereplő anyját formálta meg. 2017 év elejétől a szombathelyi Markusovszky kórházban kezelték, legyengült egészségi állapota miatt. 2018 januárjában térhetett haza velemi otthonába.

A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával tüntették ki és életműdíjat kapott 1994-ben a Magyar Filmszemlén.

Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969) és Kossuth-díjjal (1973, 1999), 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 2000-ben a nemzet színésze lett. A Prima díjat 2003-ban, a Prima Primissima Jubileumi díját 2007-ben kapta meg. Többször is elnyerte a Színikritikusok Díját. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, idén Kölcsey Ferenc-emlékplakettet kapott. 2013-ban Körhintamenet címmel, Beszédes könyv Törőcsik Mariról alcímmel jelent meg Szabó G. László kötete a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában.